Infostart.hu
eur:
385.31
usd:
331.9
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Ursula von der Leyen német védelmi miniszter nyilatkozik az Európai Parlament strasbourgi épületében 2019. július 3-án. Az előző nap az Európai Tanács von der Leyent jelölte az Európai Bizottság elnökének.
Nyitókép: Jean-Francois Badias

Egyre kétségesebb a német nagykoalíció életben maradása

Sigmar Gabriel, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) korábbi vezetője szerint Ursula von der Leyen védelmi miniszter jelölése az Európai Bizottság élére elegendő ok ahhoz, hogy a párt kilépjen a kormányból. Az InfoRádió által megkérdezett külpolitikai szakértő úgy vélte: a vita tovább mélyíti a német nagykoalíció válságát.

Ursula von der Leyen jelölése az Európai Bizottság élére élesen megosztja a német nagykoalíciót. Több nyilatkozat is napvilágot látott, köztük Sigmar Gabrieltől a Der Spiegelben, amelyben a szociáldemokraták korábbi vezetője úgy fogalmazott: most jött el az idő, hogy véglegesen elszakítsák a szálakat a nagykoalíción belül, emlékeztetett Kiss J. László külpolitikai szakértő az InfoRádiónak nyilatkozva. De Katarina Barley, a SDP európai parlamenti képviselője, korábbi igazságügyi miniszter is azt közölte, hogy nem fogják megszavazni von der Leyent.

"Tehát arról van szó, hogy a nagykoalíció pártjai ugyanabban a kérdésben két különböző állásponton vannak az Európai Parlamentben. Ez egy rendkívüli probléma. Azon túl, hogy

az SDP szabadesése gyakorlatilag tovább tart"

– emelte ki a szakértő.

A nagykoalíció életben maradásáról az év második felében az SDP tagsága mindenféleképpen szavazni fog, ahol el is kell majd számolnia a vezetésnek a nagykoalíció eredményeiről. Az SDP azért is van problémás helyzetben, mert

már Merkel idejében az a benyomás alakult ki, hogy a szociáldemokraták veszítettek a pozíciójukból.

A von der Leyen-ügyben pedig lényegében azzal vádolják a CDU-t, hogy a védelmi miniszter megválasztásának a körülményei nem voltak demokratikusak.

Kiss J. László megjegyezte, miután a korábbi csúcsjelölti mechanizmus nem vált be, és gyakorlatilag az ilyen értelemben felfogott demokratikus úton nem lehetett többséget elérni, szükségmegoldás született annak érdekében, hogy az Európai Unió cselekvőképes legyen.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×