Bankettel, mosolyokkal és udvarias gesztusokkal zárult Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök pekingi csúcstalálkozója. Annak ellenére, hogy az orosz vendég egy fontos kérdésben csalódottan vette tudomásul: nem könnyű Kínával alkut kötni. A már évek óta lebegtetett és tervezett Szibéria Ereje2 masszív, Mongólián áthaladó gázvezeték továbbra is elképzelés marad.

A Kreml szerint csak általános egyetértés alakult ki a projektről, elemzők azonban ezt Moszkva számára érzékeny kudarcként értékelik.

Pedig, az európai fogyasztóktól a szankciós politika és Unió energetikai irányváltása miatt szinte teljesen elzárt Moszkva számára Kína lenne az egyik fontos vásárló.

Ennek ellenére, az AP amerikai hírügynökség is megjegyezte, hogy Putyin több konkrétummal tért haza, mint az előtte Pekingben járt Donald Trump.

Az orosz és a kínai vezető több mint húsz kétoldalú megállapodást írt alá kereskedelmi, technológiai és egyéb együttműködési területeken, valamint közös nyilatkozatban álltak ki egy általuk igazságosabbnak és kiegyensúlyozottabbnak nevezett „többpólusú világrend” – fordításban a megnyírbált amerikai-nyugati dominancia mellett.

A dokumentumban a két ország közvetett módon ismét bírálta Washington katonai lépéseit és az Egyesült Államok rakétavédelmi terveit. Emellett arra is felszólították az országokat, hogy ne avatkozzanak be egyoldalúan a nemzetközi kereskedelmi útvonalak és ellátási láncok működésébe. Elemzők szerint ez utalás lehetett a világ egyik legfontosabb tengeri szállítási útvonalára, a Hormuzi-szorosra.

A találkozó egyúttal azt is megmutatta, mennyire eltérő Peking Moszkvával ápolt viszonya az amerikai kapcsolathoz képest.

Míg Donald Trump látogatásán Hszi elsősorban a feszült kapcsolatok stabilizálására helyezte a hangsúlyt, Putyin látogatásán a stratégiai partnerség elmélyítése volt a téma.

A különbség a konkrét eredményekben is látszott: Putyin jelenlétében látványos aláírási ceremóniákat tartottak, Trump látogatása után viszont nem jelentek meg hasonló közös politikai dokumentumok. Mintegy kárpótlásul és a tisztelet jeleként az amerikai elnököt olyan, különleges helyszínekre vitték, mint a körkörös formájú pekingi Ég Temploma vagy a Császári Kert, ahol most a kínai kormány székel. Putyin ezzel szemben a legtöbb időt a Mennyei Béke terén található Nagy Népi Gyűlés épületében töltötte, konkrét tárgyalásokkal.

Peking és Moszkva ezzel ismét azt igyekezett hangsúlyozni, hogy kapcsolatukat továbbra is kulcsfontosságú geopolitikai együttműködésnek tekintik. Ez az együttműködés kiterjed az amerikai befolyás visszaszorítására – a Reuters szerint például Kínában kapott továbbképzést körülbelül 200 orosz katonai oktató a drón-, elektronikus, légi és páncélos hadviselés témájában és a hazatérők egy részét már bevetették Ukrajnában.

Moszkva közben továbbra is támogatja Peking álláspontját, hogy Tajvan Kína része, viszont valamiféle eredményre számított a földgáz-export terén.