Infostart.hu
eur:
391.48
usd:
340
bux:
122255.73
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
A brit Brexit Párt képviselői hátat fordítanak az európai himnusz ideje alatt az új összetételű Európai Parlament alakuló ülésén Strasbourgban 2019. július 2-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Patrick Seeger

Botrányos kezdés az Európai Parlamentben

A május végi választásokat követően megalakult kedd reggel Strasbourgban az új Európai Parlament (EP), amelynek elnökét és alelnökeit szerdán megválasztják, függetlenül attól, hogy az uniós tagállami vezetők döntésre jutnak-e brüsszeli csúcstalálkozójukon a tisztújításról.

Távozó elnökként Antonio Tajani vezette le a rövid alakuló ülést, amely az Európai Unió himnuszának a meghallgatásával kezdődött. Amint az Örömóda felcsendült, a brit Brexit Párt képviselői hátat fordítottak a pulpitusnak, egyes euroszkeptikus politikusok pedig ülve maradtak.

A brit liberális demokraták "Stop Brexit" feliratú pólókban vonultak be az ülésterembe.

Az ülésteremben többen is tiltakoztak amiatt, hogy három katalán politikus, köztük Carles Puigdemont volt katalán elnök nem tudta felvenni az elnyert mandátumát, miután a spanyol központi választási bizottság ezt arra hivatkozva nem tette lehetővé, hogy nem jelentek meg személyesen a madridi eskütételi ceremónián.

Tajani közölte, hogy szerdán megválasztják a testület új elnökét, jelentkezni még este 10 óráig lehet. A jelöltséghez valamely frakció vagy legalább 38 képviselő támogatása szükséges.

Sajtójelentések szerint eddig

  • a zöldpárti Ska Keller,
  • az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) részéről Jan Zahradil, valamint
  • Sira Rego, az Egyesült Európai Baloldal - Északi Zöld Baloldal (GUE-NGL)

politikusa jelentette be az indulását.

Az olasz politikus felszólalásában az "európai demokrácia házának" nevezte az EP-t, és hangsúlyozta, hogy ez az egyetlen közvetlenül választott uniós intézmény.

Kisorsoltak nyolc számlálóbiztost a másnapi voksolásra, köztük Jerzy Buzek volt lengyel miniszterelnököt is.

Az EP egyik szóvivője leszögezte, hogy bár egy nappal már elhalasztották az eredetileg keddre tervezett szavazást, nincs mód az elnökválasztás időpontjának újabb változtatására, akkor sem, ha a tagországok állam- és kormányfői addig nem tudnak megállapodni a főbb uniós intézmények vezetői tisztségeiről.

Szakemberek szerint amennyiben így lesz, és az EP teszi meg végül az első lépést a tisztújításban, az behatárolja a többi elnöki poszt betöltésének lehetőségét.

Keresd a nőt!

A képviselők 28 tagállam 190 politikai pártját képviselik.

A képviselők 61 százaléka új, 60 százalékuk férfi, 40 százalék a nők aránya - olvasható a parlament közleményében.

A legfiatalabb képviselő Kira Marie Peter-Hansen Dániából (21), a legidősebb az olasz Silvio Berlusconi (82).

Az új Parlamentben hét képviselőcsoport van, eggyel kevesebb, mint az előző Házban.

A képviselőcsoporthoz nem tartozó képviselők azonban bármikor dönthetnek úgy, hogy belépnek egy képviselőcsoportba. 2009 óta a Parlament Eljárási szabályzata szerint képviselőcsoport alakításához legalább hét tagállamból minimum 25 képviselő szükséges.

Címlapról ajánljuk
ÉLŐ: Sporting Braga–Ferencváros 3-0
európa-liga, nyolcaddöntő, visszavágó

ÉLŐ: Sporting Braga–Ferencváros 3-0

A Ferencváros az első mérkőzésen 2–0-s előnyt szerzett, így lépett pályára a bragai visszavágón, a tét az Európa-liga legjobb nyolc csapata közé kerülés. A Braga az első negyedóra végén kiegyenlítette a hátrányát, így kezdődhetett minden elölről – aztán jött a harmadik gól is. A félidőben így összesítésben hátránnyal fordult a magyar csapat.

Csizmazia Gábor: a Hormuzi-szoros ügyében Amerika nem engedhet, mert akkor a Nyugat gyengének tűnik

Donald Trump amerikai elnök felszólította szövetségeseit, hogy katonai erővel segítsék a Hormuzi-szoros blokádjának feloldását. Az InfoRádió mindennek a világpolitikára gyakorolt hatásairól kérdezte Csizmazia Gábort, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársát.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán kedden este megerősítette, illetve bosszút esküdött Ali Laridzsáni, az iráni Legfelső Nemzetbiztonsági Tanács titkárának és Golamreza Szolejmáninak, az iráni Forradalmi Gárdához tartozó Baszidzs erők parancsnokának a halála miatt. Teherán bosszúból Izrael középső részét vette légi támadás alá, Ramat Gan városában ketten meghaltak. Az éjszaka folyamán az izraeli hadsereg közölte: folytatták a Hezbollah elleni csapásaikat Dél-Libanonban, miközben Bahrein, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek mind iráni rakéták és drónok elfogásáról számolt be. Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága szerint 2,5 tonnás óriásbombákat vetettek be iráni rakétalétesítmények ellen a Hormuzi-szoros térségében, ugyanakkor Donald Trump többször elégedetlenségét fejezte ki a NATO-szövetségesek döntése miatt, akik nem küldtek hadihajókat a hajózási útvonal védelme érdekében. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×