Infostart.hu
eur:
388.54
usd:
329.91
bux:
110890.99
2025. december 23. kedd Viktória
A Moszkvai Hírügynökség képén a kiégett roncs a moszkvai Seremetyevói repülőtéren 2019. május 5-én, miután az előző nap az Aeroflot orosz légitársaság Szuhoj SSJ-100-as típusú utasszállító repülőgépe kényszerleszállást hajtott végre, majd kigyulladt. A fedélzeten tartózkodó hetvennyolc ember közül negyvenegyen életüket vesztették, ketten súlyosan megsérültek.
Nyitókép: MTI/AP

Újabb részletek a kényszerleszállás után kigyulladt orosz repülőről

Száznégy oldalas dokumentumot adott ki a FÁK-országok légi közlekedésével foglalkozó orosz Államközi Repülésügyi Bizottság (MAK).

Villámcsapás iktatta ki az orosz Seremetyjevó reptéren május elején szerencsétlenül járt repülőgép automata pilótáját, és zavart okozott a kommunikációs rendszerben, ám a gép pilótája mégis normálisként kezelte a helyzetet - közölte csütörtökön közzétett előzetes jelentésében a FÁK-országok légi közlekedésével foglalkozó orosz Államközi Repülésügyi Bizottság (MAK).

A 104 oldalas, a későbbiekben még pontosítandó és kiegészítendő dokumentum ugyanakkor egyelőre nem adott választ arra, hogy ki vagy mi volt a felelős a gép pusztulásáért.

Az Aeroflot légitársaság Szuhoj Superjet 100-as utasszállítója május 5-én kényszerleszállást hajtott végre Moszkvában. A gép a földet érést követően kigyulladt, és ennek következtében 41 ember életét vesztette. 33 utas és a személyzet négy tagja megmenekült.

A gép egyik fekete dobozának felvétele szerint a pilóta a vezető utaskísérőnek a villámcsapást követően azt mondta, hogy az utasszállítónak vissza kell térnie, de nincs vészhelyzet. Miután a légi irányító arra utasította, hogy süllyedjen le 900 méterre és forduljon meg, és megkérdezte tőle, hogy nincs-e szüksége segítségre, a gép kapitánya nemmel válaszolt.

Csak az irányítótorony pontosító kérdésére mondta el, hogy gondok vannak a kommunikációval, és hogy gép automatikus irányítása lehetetlenné vált.

A jelentés megállapította, hogy a másodszori kísérletre földet ért gép azt követően gyulladt ki, hogy kényszerleszállás közben harmadszor ütődött a pályához, és futóművei erősen megrongálódtak. Megállapították, hogy

a gép leszállási tömege 1600 kilogrammal haladta meg a megengedett értéket.

A MAK a katasztrófa okainak eddigi vizsgálata alapján nem tartotta szükségesnek, hogy pótlólagos tanácsokat fogalmazzon a gép biztonságának növelése érdekében.

A baleset ügyében büntetőeljárás indult. A katasztrófa lehetséges okaként a szakhatóságok a műszaki hiba, a személyzet felkészületlensége és a végzetes időjárási körülmények lehetőségét vizsgálják.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mindenkit megborított az állampapír-őrület – Ilyen eredményre kevesen számítottak!

Mindenkit megborított az állampapír-őrület – Ilyen eredményre kevesen számítottak!

Ha egyetlen dolgot kell kiemelni a magyar megtakarítási és befektetési piacot meghatározó tényezők közül, akkor 2025-ben egyértelműen a hatalmas állampapír-kifizetések jutnak eszünkbe. Az évtizedek óta nem látott inflációs hullám következtében mintegy 1200 milliárd forint kamat és közel 3200 milliárd forint tőke zúdult ki idén az inflációkövető lakossági kötvényekből – a gigantikus pénzeső nemcsak az állampapírok, de az összes többi befektetés világát is fenekestül felforgatta. Váratlan fejleményként értékelhetjük, hogy a befektetési alapkezelők csak részben lehettek elégedettek: az állampapírokból felszabaduló pénzek jelentős részben ezen a piacon találták meg a helyüket, ugyanakkor a tőkebevonás mértéke alulmúlta a szektor terveit. Az állampapírok beágyazottságát jól mutatja, hogy a példátlan nagyságú kifizetések ellenére a lakosság idén is nettó vásárlóként volt jelen az államkötvények piacán, miközben más szereplők, például a pénzintézetek és a külföldi befektetők még nagyobb részt hasítottak ki a magyar adósságportfólióból. Látványos ábrákon mutatjuk, mik voltak a legizgalmasabb állampapír-piaci fordulatok 2025-ben – nem kérdés, hogy a téma helyet érdemel az év top 10 legérdekesebb sztorija között!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×