eur:
411.22
usd:
392.73
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltségéért induló Manfred Weber, az EPP európai parlamenti frakcióvezetője felszólal az EPP kétnapos kongresszusának második napi tanácskozásán Helsinkiben 2018. november 8-án. A kongresszuson várhatóan megválasztják a pártcsalád csúcsjelöltjét a 2019-es európai parlamenti választásokra.
Nyitókép: MTI/AP/Markku Ulander

Manfred Webert választották meg az Európai Néppárt frakcióvezetőjének

A német Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa volt az egyetlen jelölt a posztra.

Az egyetlen jelöltként induló bajor politikus 156 voksot kapott az EPP alakuló frakcióülésén, további négy szavazat érvénytelen volt.

Manfred Weber volt a konzervatív erőket tömörítő pártcsalád listavezetője a május végi európai parlamenti (EP-) választáson, amelyet az EPP nyert meg, így a 46 éves politikus egyúttal az Európai Bizottság elnöki tisztségének is várományosa, azonban az még közel sem biztos, hogy ő is fogja elnyerni a posztot.

A képviselők tíz frakcióvezető-helyettest is választottak: a francia Arnaud Danjeant, a spanyol Esteban González Ponst, a holland Esther de Langét, a román Siegfried Muresant, az ír Mairead McGuinnesst, a lengyel Ewa Kopaczot, a bolgár Andrej Kovacsevet, a görög Evangelosz Meimarakiszt, a portugál Paulo Rangelt, valamint a horvát Dubravka Suicát.

Weber először a Twitteren nyilvánított köszönetet nyilvánosan, és ezen üzenetében leszögezte, hogy a frakció minden korábbinál egységesebb és eltökéltebb abban, hogy egy jobb Európáért küzdjön.

A néppártiak a szerdai szavazással az EP parlamenti frakciói közül elsőként alakultak meg.

Az 1972-es születésű, mérnök végzettségű Weber 15 éve tagja az Európai Parlamentnek, 2014 óta vezeti a néppárti képviselőcsoportot.

Az EPP frakciója - amelyhez a Fidesz-KDNP képviselői is tartoznak - az új összetételű Európai Parlamentben is a legtöbb mandátumot tudhatja majd magáénak, noha előnye csökkent a többi csoporttal szemben. A mandátumok elosztását illetően a végeredmény hivatalos kihirdetése még nem történt meg.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Az orosz invázió okozta pusztító gazdasági visszaesés ellenére Ukrajna 2023-ban figyelemre méltó ellenállóképességet mutatott, a gyászos 2022-es év után a GDP-je 5,3%-kal nőtt. Ugyanakkor a háború hosszú távú hatásai súlyosak: a költségvetési kiadások drasztikus emelkedése mellett a szociális, egészségügyi és oktatási források csökkenése demográfiai problémákhoz vezethet. Az EU és más nemzetközi partnerek támogatása kulcsfontosságú Ukrajna újjáépítéséhez, amelynek költségei a Világbank szerint elérhetik a 486 milliárd dollárt. A rekonstrukciós beruházások nemcsak Ukrajna talpra állását segíthetik, hanem stratégiai előnyöket hozhatnak az EU számára is, különösen a zöldenergia és az agrárszektorok terén – írja elemzésében a Vienna Institute for International Economics Studies (WiiW).

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×