Infostart.hu
eur:
386.15
usd:
329.07
bux:
111031.79
2025. december 31. szerda Szilveszter
Volodimir Zelenszkij új ukrán elnök a kijevi parlamentben tartott beiktatási ünnepsége után, 2019. május 20-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Oleh Petraszjuk

Nagy sebességre kapcsolt az új ukrán elnök, lépett a házelnök is

Az új ukrán elnök aláírta a rendeletet a parlament feloszlatásáról, az előrehozott választásokat július 21-re tűzte ki, a parlament pedig szerdán rendkívüli ülést tart. Volodimir Zelenszkij tűzszünetre törekszik a Donyec-medencében, az InfoRádiónak nyilatkozó nemzetbiztonsági szakértő szerint azonban ehhez idő kell.

Kis-Benedek József emlékeztetett arra, hogy a tűzszünet elérésének elég sok akadálya van, elsősorban rendezni kellene a viszonyt Oroszországgal. Hozzátette, nyilván Moszkva egyelőre kivár, figyeli, hogy mi történik Ukrajnába, milyen változásokra lehet számítani az új elnök hivatalba lépése után.

Volodimir Zelenszkij nem folytathatja azt a politikát, amit elődje, Porosenko folytatott, akár az orosz-ukrán viszonyról, akár a Magyarországgal illetve Romániával fennálló problémákról van szó.

Mivel ilyen nagy többséggel választották meg Zelenszkijt, bizonyos, hogy az eddigi politikán változtatnia kell, ha nem tenné, rövid időn belül megbukna

- hangsúlyozta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára.

Kis-Benedek József szerint a Nyugat komolyan veszi az új elnököt és támogatja Ukrajnát, ez az amerikai politikán egyértelműen látszik, az Egyesült Államok nem akar törést a kapcsolatokban. A nemzetbiztonsági szakértő szerint éppen ezért kérték meg a magyar miniszterelnököt, hogy azt a bojkottot, amit a nyelvtörvény miatt bevezetett Magyarország, lehetőleg ne folytassák.

Kijev, 2019. május 21.
Az ukrán elnöki hivatal sajtószolgálatának felvételén Volodimir Zelenszkij új ukrán elnök (b) megbeszélést tart törvényhozókkal a kijevi államfői rezidencián 2019. méjus 21-én, a beiktatását követő napon. Zelenszkij elrendelte a parlament feloszlatását és előrehozott választásokat tűzött ki július 21-re, továbbá leváltotta Viktor Muzsenkót vezérkari főnököt és Ruszlan Homcsakot nevezte ki a helyére.
MTI/AP/Ukrán elnöki hivatal sajtószolgálata
Volodimir Zelenszkij új ukrán elnök megbeszélést tart törvényhozókkal a kijevi államfői rezidencián május 21-én, a beiktatását követő napon. MTI/AP/Ukrán elnöki hivatal sajtószolgálata

Az új ukrán elnök, a 41 éves, korábban minden politikai gyakorlatot nélkülöző színész-humorista május 20-án tette le a hivatali esküt és beiktatási beszédében azonnal bejelentette, hogy feloszlatja a parlamentet, egyben felszólította a kormányt, hogy két hónapon belül mentse fel tisztségéből a titkosszolgálat vezetőjét, a főügyészt és a védelmi minisztert. A kormány tagjainak azt üzente, hogy jobban teszik, ha ők is benyújtják a lemondásukat.

Még az új elnök beiktatása napján lemondott posztjáról Volodimir Hrojszman ukrán kormányfő, aki lépését az új államfővel fennálló nézeteltérésével indokolta.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta kedden a rendeletet a parlament feloszlatásáról, az előrehozott választásokat július 21-re tűzte ki, ezzel egyidejűleg pedig hivatalos levélben kérte

Andrij Parubij házelnököt, hogy szerdára rendkívüli ülésre hívja össze a parlamentet.

A parlament feloszlatásáról szóló dokumentumban, amely az elnök hivatalos honlapján jelent meg, az államfő az alkotmány több pontjára hivatkozva rendeli el a törvényhozás mandátumának idő előtti megszüntetését. Egyebek között hivatkozik az alaptörvény azon rendelkezésére, amely szerint a parlament feloszlatható, ha több mint 30 napja nincs kormánykoalíció. Utal továbbá az alkotmány azon pontjára, amely kimondja, hogy a államfő rendkívüli parlamenti választásokat írhat ki, amelyeket a parlament feloszlatásáról szóló elnöki rendelet kihirdetésétől számított 60 napon belül kell megtartani.

A rendelet a kihirdetésének napján lép hatályba az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint, azaz akkor, ha a hivatalos közlönyökben, a Holosz Ukrajini című parlamenti vagy az Urjadovij Kurjer című kormánylapban is megjelent.

Egyből a közepébe

Zelenszkij nem sokkal rendeletének honlapján való közzététele után nyilvánosságra hozta a Twitteren a házelnöknek írt levelét, amelyben kérte őt, hívjon össze rendkívüli ülést szerdára annak érdekében, hogy a képviselők módosítsák a parlamenti választásokról szóló törvényt. Ezen felül

kérte, hogy a parlament tűzze a rendkívüli ülés napirendjére a közbeszerzésekről szóló törvény módosítását is.

Andrij Bohdan, Zelenszkij jogi ügyekben illetékes tanácsadója kedden újságírók előtt arra mutatott rá, hogy a parlamentnek teljes mértékben el kell látnia a feladatait a feloszlatásáról kiadott rendelet után is mindaddig, amíg az újonnan megválasztott törvényhozás le nem teszi a hivatali esküt.

Az elnök a döntését azután hozta meg, hogy kedden tanácskozott a parlamenti frakciók vezetőivel, a házelnökkel és helyetteseivel a törvényhozás feloszlatásáról.

Kora este Andrij Parubij házelnök a Twitteren közölte, hogy szerdán helyi idő szerint 12 órai kezdettel rendkívüli ülésre összehívta a parlamentet.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
100 millió egy panelért? Oda se neki, magyarok tömegei startolnak rá álmaik otthonára

100 millió egy panelért? Oda se neki, magyarok tömegei startolnak rá álmaik otthonára

2025 volt az az év, amely csőstül szállította a korábban szinte elképzelhetetlen jelenségeket a magyar lakáspiacon. Megjelentek a 100 milliós panelek a lakáshirdetésekben, tömegével kezdtek trükközni az eladók a teraszok és a bútorok külön meghirdetésével, első otthonnak lehet beszámítani akár egy kiadásra szánt második lakást is; központi témává vált a zártkertek sorsa, és reálissá vált, hogy tervasztalon lévő lakásokra is hitelt vegyünk fel. A tortára a habot az MNB tette fel, amikor az évezred legnagyobb éves lakásdrágulásáról tett közzé becslést: +28,8%. Talán nem szorul több magyarázatra, miért a fix 3%-os kamatozású Otthon Start hitelprogramot és annak hatásait választottuk 2025 legnagyobb gazdasági sztorijának.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×