eur:
411.22
usd:
392.53
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Felmérés: a románok többsége úgy véli, Magyarország ellenőrzése alá akarja vonni Erdélyt

Romániában az Információs Hadviselést és Stratégiai Kommunikációt Elemző Laboratórium közvélemény-kutatása szerint a románok többsége úgy véli, Magyarország elfogadhatatlan mértékben beavatkozik Románia belügyeibe. Pászkán Zsolt szerint ezt a felmérést egy sajátos narratívát terjesztő cég készítette.

A kutatás megállapítása alapján a megkérdezettek úgy látják, Budapest ellenőrzése alá akarja vonni Erdélyt. A kutatásról, illetve az azt készíttető intézetről Pászkán Zsolt, a Külügyi és Külgazdasági Intézet külső munkatársa az InfoRádió kérdésére elmondta: hivatalosan a Román Akadémia égisze alatt működik, 2017-ben jött létre.

Döntően azzal foglalkozik, hogy a magyar-román viszonyban egy olyan narratívát terjesszen, amely szerint Magyarország ellenségesen viszonyul a román társadalomhoz.

Az intézet friss felméréséből az derül ki, hogy a románok többsége úgy értékeli, hogy Magyarország elfogadhatatlan mértékben beavatkozik Románia belügyeibe, és azon ügyködik, hogy "így vagy úgy" ellenőrzése alá vonja Erdélyt.

A válaszadók Magyarországot tartják a legkevésbé "baráti" országnak Románia szomszédai közül. A megkérdezettek 78,5 százaléka tartja a Moldovai Köztársaságot, 59 százalékuk Bulgáriát, 50 százalékuk Szerbiát, 40 százalékuk Ukrajnát és 27,1 százalékuk Magyarországot baráti országnak. Románia valamennyi szomszédjáról "inkább baráti" összkép alakult ki Magyarország kivételével: a megkérdezettek 61,2 százaléka nem értett egyet azzal, hogy Magyarország barátja lenne Romániának - közölte az MTI.

A válaszadók csaknem kétharmada szerint Oroszország - és több mint 60 százalékuk szerint Magyarország is - abban érdekelt, hogy Románia gyengébb állam legyen,

míg a NATO-ról, a Moldovai Köztársaságról, az EU-ról és az Egyesült Államokról úgy gondolják, hogy inkább Románia erősödésében, mint gyengülésében érdekeltek.

"Nem ismerjük pontosan a felmérés körülményeit és nem tudjuk, hogy a Magyarországra vonatkozó kérdések zárt vagy nyílt kérdések voltak-e" - mondta az InfoRádiónak Pászkán Zsolt.

A szakértő szerint az intézmény elkövette azt a hibát, hogy a választási kampány közepén egy olyan kérdésre is választ kért, hogy a román pártok milyen támogatottsággal rendelkeznek a válaszadók körében.

A közelmúltban az intézet vezetője egy cikket publikált, amelyben azt vetette fel, hogy a kormány miért nem lép fel keményebben Magyarországgal szemben - tette hozzá Pászkán Zsolt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×