Infostart.hu
eur:
376.99
usd:
319.41
bux:
0
2026. február 25. szerda Géza
Leibnitz, 2018. január 5.Heinz-Christian Strache alkancellár, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke az új osztrák kormány első ülése utáni sajtóértekezleten a stájerországi Leibnitz Seggau-kastélyában 2018. január 5-én. (MTI/EPA/Florian Wieser)
Nyitókép: Florian Wieser (MTI/EPA)

Kiss J. László: egyszer már ledarálták a Szabadságpártot

A Strache-botrány az Osztrák Szabadságpártnak került eddig a legtöbbe - vélekedett az InfoRádió Aréna című műsorában Kiss J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára.

Maradéktalanul fel akarják tárni a Strache-botrány részleteit az osztrák vezetők – nyilatkozta az InfoRádió Aréna című műsorában Kiss J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára.

"De azt is, hogy állítólagosan még volt kapcsolatfelvétel az ibizai találkozó után, itt szó esett egy bizonyos adományról, amit egy pártközeli egyesületnek adnak át. Sok minden itt még elfedett. Természetesen olyan kérdések is előtérbe kerülnek, hogy a sajtó mint negyedik hatalmi ág milyen szerepet játszik."

A szakértő hangsúlyozta, hogy 22 százalékon mérték az Osztrák Szabadságpárt támogatottságát a botrány kirobbanása előtt, szerinte a mostani EP-választásokon aligha érik el ezt az eredményt.

"Emlékeztetnék arra, hogy mikor a második Schüssel-vezette koalícióban a Szabadságpárt benne volt, a választásokon 3 százalékot kaptak. Nem akarok párhuzamokat vonni,

Schüssel gyakorlatilag ledarálta a Szabadságpártot. Strachénak történelmi érdeme volt, hogy erről a 3 százalékról közel 30 százalékra felhozta."

Kiss J. László hozzátette: nem véletlen, hogy az EP-választások előtt egy héttel derült ki ez a botrány, és úgy látja: hosszú ideig találgatják majd, hogy ki is készítette a lejárató videót.

Németország helyzetéről szólva elmondta, hogy szerinte oly mértékben azonosul az Európai Unióval, hogy az EU minden bírálata Berlin bírálatát jelenti.

"Ezért Németországban meglehetősen alacsony a toleranciaküszöb, és könnyen nacionalistáknak lehet nevezni őket. Pedig ez azért bonyolultabb kérdés: a XIX. században a nacionalizmus a szabadságeszme kibontakozását jelentette a korábbi, autokrata dinasztiákkal szemben. És az a nacionalizmus, ami problémássá vált, az az, amikor a homogén birodalmak kialakítására törekedtek."

A szakértő úgy látja:

Németország egy posztnemzeti birodalom építőjévé vált, ami alatt az Európai Uniót kell érteni.

"Ez a birodalomépítés Németországnak az a kerete, amiben elrejtheti hatalmát, amiben lényegében növekedhet és az elfogadását is elérheti."

Kiss J. László megemlítette, hogy az angol brexitpártiak szerint az Európai Unió nem más, mint Németország megkésett győzelme Nagy-Britannia felett.

A teljes beszélgetést alább megtekintheti, meghallgathatja.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A Diana-botrány „semmiség” volt ehhez képest – Gálik Zoltán a brit monarchia válságáról

A Diana-botrány „semmiség” volt ehhez képest – Gálik Zoltán a brit monarchia válságáról

Őrizetbe vették hétfőn Peter Mandelsont, a brit Munkáspárt volt főideológusát az Epstein-ügyben folyó vizsgálat keretében. András volt yorki herceget – aki közeli barátságot ápolt a szexuális bűncselekmények miatt elítélt amerikai milliárdossal – több nappal korábban, február 19-én tartóztatták le hivatali visszaélés gyanúja miatt. Az ügy fejleményeiről és lehetséges következményeiről Gálik Zoltánnal, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével beszélgettünk.

Donald Trump: korszakalkotó fordulatot értünk el – évértékelő

Donald Trump megtartotta második ciklusának első hivatalos évértékelő beszédét (State of the Union address) a Kongresszus két háza előtt. Az amerikai elnök rekordhosszúságú beszédében határozott védelmébe vette második elnöki ciklusának első évét, „korszakos fordulatot” emlegetve.
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Pont mire megtörtént az áttörés, fel kellett függeszteni a programot: így lett a kkv-vezetők kedvence az új tőkefinanszírozás

Pont mire megtörtént az áttörés, fel kellett függeszteni a programot: így lett a kkv-vezetők kedvence az új tőkefinanszírozás

A Demján Sándor Tőkeprogramba érkező új igényléseket január közepén fel kellett függeszteni, mivel rohamosan fogy a rendelkezésre álló keretösszeg, a vállalatok érdeklődése viszont nem lankad. A program népszerűsége sokakat meglephetett, hiszen a magyar kkv-finanszírozási struktúra jellemzően igen hitel-túlsúlyos, a tőkebevonástól több vállalatvezető ódzkodott. A kedvező feltételek, illetve a kereskedelmi- és iparkamarai háttér ugyanakkor sokakat meggyőzhetett a tőkefinanszírozás létjogosultságáról. A cégek jellemzően kapacitásbővítésre és adatvezérelt, digitális technológiai fejlesztésekre fordítják a tőkebefektetést, amellyel felgyorsíthatják növekedésüket és javíthatják a termelékenységüket. Az eddigi eredmények alapján megfontolandó a program folytatása, hiszen nélküle akár beruházások maradhatnak el, pedig – miután általánosan kezd megváltozni a tőkebevonással kapcsolatos vélekedés – rengeteg megvalósításra váró terv van még a kkv-k fiókjában. A Portfolio Bánfi Zoltánt, az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. vezérigazgatóját kérdezte a program eredményeiről, a tőkefinanszírozás előnyeiről, és a forrásoknövelés elmaradásának kockázatairól.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×