Infostart.hu
eur:
388.58
usd:
336.69
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Leibnitz, 2018. január 5.Heinz-Christian Strache alkancellár, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke az új osztrák kormány első ülése utáni sajtóértekezleten a stájerországi Leibnitz Seggau-kastélyában 2018. január 5-én. (MTI/EPA/Florian Wieser)
Nyitókép: Florian Wieser (MTI/EPA)

Kiss J. László: egyszer már ledarálták a Szabadságpártot

A Strache-botrány az Osztrák Szabadságpártnak került eddig a legtöbbe - vélekedett az InfoRádió Aréna című műsorában Kiss J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára.

Maradéktalanul fel akarják tárni a Strache-botrány részleteit az osztrák vezetők – nyilatkozta az InfoRádió Aréna című műsorában Kiss J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára.

"De azt is, hogy állítólagosan még volt kapcsolatfelvétel az ibizai találkozó után, itt szó esett egy bizonyos adományról, amit egy pártközeli egyesületnek adnak át. Sok minden itt még elfedett. Természetesen olyan kérdések is előtérbe kerülnek, hogy a sajtó mint negyedik hatalmi ág milyen szerepet játszik."

A szakértő hangsúlyozta, hogy 22 százalékon mérték az Osztrák Szabadságpárt támogatottságát a botrány kirobbanása előtt, szerinte a mostani EP-választásokon aligha érik el ezt az eredményt.

"Emlékeztetnék arra, hogy mikor a második Schüssel-vezette koalícióban a Szabadságpárt benne volt, a választásokon 3 százalékot kaptak. Nem akarok párhuzamokat vonni,

Schüssel gyakorlatilag ledarálta a Szabadságpártot. Strachénak történelmi érdeme volt, hogy erről a 3 százalékról közel 30 százalékra felhozta."

Kiss J. László hozzátette: nem véletlen, hogy az EP-választások előtt egy héttel derült ki ez a botrány, és úgy látja: hosszú ideig találgatják majd, hogy ki is készítette a lejárató videót.

Németország helyzetéről szólva elmondta, hogy szerinte oly mértékben azonosul az Európai Unióval, hogy az EU minden bírálata Berlin bírálatát jelenti.

"Ezért Németországban meglehetősen alacsony a toleranciaküszöb, és könnyen nacionalistáknak lehet nevezni őket. Pedig ez azért bonyolultabb kérdés: a XIX. században a nacionalizmus a szabadságeszme kibontakozását jelentette a korábbi, autokrata dinasztiákkal szemben. És az a nacionalizmus, ami problémássá vált, az az, amikor a homogén birodalmak kialakítására törekedtek."

A szakértő úgy látja:

Németország egy posztnemzeti birodalom építőjévé vált, ami alatt az Európai Uniót kell érteni.

"Ez a birodalomépítés Németországnak az a kerete, amiben elrejtheti hatalmát, amiben lényegében növekedhet és az elfogadását is elérheti."

Kiss J. László megemlítette, hogy az angol brexitpártiak szerint az Európai Unió nem más, mint Németország megkésett győzelme Nagy-Britannia felett.

A teljes beszélgetést alább megtekintheti, meghallgathatja.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×