Infostart.hu
eur:
388.53
usd:
336.66
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Sebastian Kurz osztrák kancellár nyilatkozatot tesz Bécsben 2019. május 18-án, miután korrupciós botrány miatt lemondott alkancellári és pártelnöki tisztségéről Heinz-Christian Strache, a koalícióban részt vevő Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezetője. Kurz bejelentette a kormánykoalíció felbontását és új választások mielőbbi kiírását javasolta.
Nyitókép: MTI/EPA/Christian Bruna

Hétfőn dől el Sebastian Kurz sorsa

Hétfőre tűzte ki az ellenzéki kezdeményezésű bizalmi szavazást Sebastian Kurz osztrák kancellár ellen Wolfgang Sobotka parlamenti elnök.

A házelnök elmondta, úgy ítélte meg, hogy az európai parlamenti választások utáni időszak alkalmasabb a rendkívüli parlamenti ülés megtartására, mint a május 26-i EP-szavazás előtti.

Sobotka is az eddigi kormánykoalíció fő erejét adó Osztrák Néppárthoz (ÖVP) tartozik, mint a kancellár.

A bizalmatlansági indítványt Kurz ellen Peter Pilz, az ellenzéki Liste Jetzt (Most Lista) vezetője kezdeményezte. Kedden megerősítette: az indítványt csak a rendkívüli ülés napján, 27-én fogja beterjeszteni. "Biztos vagyok benne, hogy sikerül, és Kurz kedden már nem lesz kancellár" - jelentette ki a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva.

A kisebb koalíciós partner Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) és az ellenzéki szociáldemokraták (SPÖ) úgy nyilatkoztak eddig: nem kizárt, hogy megszavazzák az indítványt.

Az SPÖ közölte kedden: azt szeretnék, ha a szeptemberi előrehozott választásokig a ügyvezető kormány kizárólag csak szakértőkből állna, mert "csak ez teremthetne bizalmat és stabilitást ebben a nehéz helyzetben".

A 32 éves Kurz a szavazás eredményeképpen elveszítheti kancellári tisztségét 18 hónap után.

"Minden a május 27-i bizalmatlansági indítványtól függ. A dátum az ÖVP-nek kedvez, miközben a Szabadságpárt azt szerette volna, még az EP-választás előtt szavazzon a parlament a bizalmatlansági indítványról. Ennek a sikere a szociáldemokratákon fog állni vagy bukni, akik egyelőre nagyon megosztottak a kérdésben; bizalmatlansági indítványra egyébként a második világháború, vagyis a második osztrák köztársaság óta nem volt példa" - írta le a helyzetet az InfoRádióban Molnár Tamás Levente, a Külügyi és Külgazdasági Intézet elemzője.

Arra a kérdésre, hogy az osztrák közvéleményt mennyire rázta meg a botrány, elmondta, "eléggé hangos lett ez az esemény". Úgy véli, Strache politikailag bevégezte, egy ekkora botrány után nem láthat el közfunkciót a jövőben.

Kurz szombaton este kezdeményezte az előrehozott választásokat, amikor felmondta a koalíciót az FPÖ-vel. Ez utóbbi oka, hogy Heinz-Christian Strache alkancellár, az FPÖ elnöke aznap lemondásra kényszerült egy korrupciós botrány miatt. A botrány péntek este robbant ki, miután a Der Spiegel és a Süddeutsche Zeitung című német lapok közzétettek egy videofelvételt, amelynek tanúsága szerint a szabadságpárti politikus két éve a spanyolországi Ibiza szigetén a 2017-es választási kampányhoz nyújtandó támogatásért cserébe állami megbízatások elnyerését helyezte kilátásba egy ausztriai befektetésre készülő, magát dúsgazdagnak valló nőnek. A találkozón jelen volt Johann Gudenus, az FPÖ frakcióvezetője is.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×