eur:
409.64
usd:
375.83
bux:
74332.61
2024. november 5. kedd Imre
Donald Trump amerikai elnök sajtótájékoztatót tart a washingtoni Fehér Ház Rózsakertjében, miután a részleges kormányzati leállás feloldásáról és a déli határon felépítendő falról tárgyalt a kongresszus demokrata párti és republikánus vezetőivel 2019. január 4-én. A háttérben Kevin McCarthy, a képviselőház kisebbségben levő republikánus csoportjának vezetője. A kormányhivatalok egy részének tevékenysége december 22-én leállt, mert a törvényhozók nem tudtak megállapodni a kormányzat működését biztosító költségvetésben.
Nyitókép: MTI/AP/Manuel Balce Ceneta

Donald Trump: "ha Irán harcolni akar, akkor Iránnak hivatalosan vége lesz"

"Ha Irán harcolni akar, akkor Iránnak hivatalosan vége lesz" - fenyegette meg a közel-keleti nemzetet Twitteren Donald Trump amerikai elnök nem sokkal azt követően, hogy rakéta csapódott be a bagdadi amerikai nagykövetség épülete mellett.

"Soha többé ne fenyegesse az Egyesült Államokat!" - fogalmazott az elnök Iránnak üzenve helyi idő szerint még vasárnap.

A rakéta becsapódása után egy iraki katonai szóvivő Bagdadban azt mondta újságíróknak, hogy a rakétát nagy valószínűséggel Bagdad keleti részén lőtték ki, ahol jobbára az Irán által támogatott síita milíciák otthona van.

Az Egyesült Államok és Irán között az elmúlt hetekben erősödött a feszültség. A hónap elején a Trump-adminisztráció repülőgép-anyahajót és bombázókat vezényelt a Perzsa(Arab)-öböl térségébe, arra hivatkozva, hogy el akarja hárítani Irán, vagy Irán támogatását élvező csoportok amerikai érdekek elleni feltételezett fenyegetését. Május elején Mike Pompeo amerikai külügyminiszter előre be nem jelentett látogatásra utazott az iraki fővárosba, és ott arról tájékoztatta az iraki hírszerzést, hogy amerikai értesülések szerint Irán amerikai érdekeket fenyeget a Közel-Keleten. Az amerikai diplomácia vezetője nem szolgált részletekkel az állítólagos fenyegetésekről. Néhány nappal Pompeo vizitje után azonban az Egyesült Államok hazarendelte nem létfontosságú munkát végző diplomatáit Irakból.

Az amerikai elnök mindazonáltal enyhébb hangnemet ütött meg az elmúlt hetekben. A Teherán elleni gazdasági szankciók újabb szigorításakor május elején kiadott elnöki rendeletében leszögezte, hogy "reményei szerint rövid időn belül" találkozik Irán vezetőivel egy újabb nukleáris megállapodás végett. A múlt héten pedig a svájci elnököt fogadva újságíróknak azt hangsúlyozta: nem akar háborút Iránnal.

Az amerikai haditengerészet vasárnap bejelentette: a térségbe vezényelt Abraham Lincoln repülőgép-anyahajóval - amely egyébként még nem érte el a Hormuzi-szorost - és a hozzá rendelt támadó alakulattal pénteken és szombaton hadgyakorlatot hajtott végre az Arab-tengeren. A közlés szerint a gyakorlat a tengerészgyalogosokkal egyeztetett kiképzéssel párosult, annak érzékeltetésére, hogy az Egyesült Államok "gyorsan és halálos kimenetellel képes válaszolni bármiféle fenyegetésre" és az amerikai stratégiai érdekek megvédése érdekében képes az elrettentésre.

Vasárnap Szaúd-Arábia külügyminisztere, Ádel al-Dzsubeir újságíróknak azt mondta: országa "mindent megtesz a háború elkerüléséért, de ha a másik fél a harcot választja, a királyság teljes erejével és eltökéltségével válaszol, és megvédi magát és érdekeit". Al-Dzsubeir hozzátette: "a labda Irán térfelén pattog, és tőle függ, hogy eldöntse, mi legyen a sorsa".

Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter azt szögezte le: Teherán nem akar konfliktust, de egyetlen országnak sem szabad azt hinnie, hogy szembeszállhat Iránnal.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, befutott az első eredmény

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A küzdelem egyébként rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek, az első, Dixville Notchból érkező eredmény pedig döntetlen is lett. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×