Infostart.hu
eur:
378.26
usd:
320.94
bux:
124714.69
2026. február 24. kedd Mátyás
Donald Trump amerikai elnök a Jair Bolsonaro brazil elnökkel közösen tartott sajtóértekezleten a washingtoni Fehér Ház Rózsakertjében 2019. március 19-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo

Trump keményen bírálta a Mueller-jelentést

"Marhaságoknak" minősítette a Mueller-jelentésben szereplő, rá vonatkozó egyes megállapításokat pénteki Twitter-bejegyzésében Donald Trump amerikai elnök.

A 448 oldalas dokumentumot "Őrült Mueller-jelentésnek" nevezve Donald Trump azt írta, hogy a róla tett kijelentéseket "dühös demokrata Trump-gyűlölők" fogalmazták meg.

és teljességgel igaztalannak minősítette a rá nézve negatív kijelentéseket.

Hangsúlyozta, hogy a jelentés alapjául szolgáló vizsgálat "törvénytelenül elindított kacsa" nyomán kezdődött meg és soha nem lett volna szabad megtörténnie.

A Mueller-vizsgálatot egy Christopher Steele nevű volt brit hírszerző által Donald Trumpról készült dokumentum alapján indították meg. A Demokrata Párt és Hillary Clinton demokrata párti elnökjelölt kampánya által finanszírozott Steele-dossziéról bebizonyosodott, hogy ellenőrizetlen és hamis információkon alapult.

A csütörtökön, csaknem két esztendeig tartó vizsgálat után nyilvánosságra hozott Mueller-jelentés azt állapította meg, hogy sem Trump kampányának egyetlen munkatársa, sem egyetlen amerikai állampolgár nem játszott össze oroszokkal 2016-ban. A jelentés leszögezte azt is: nem volt elégséges bizonyíték arra, hogy az elnök akadályozta volna az igazságszolgáltatást.

A szerkesztett változatban közzétett dokumentum ugyanakkor rögzítette azokat a kísérleteket is, amelyek során Trump - már elnökként - megpróbálta rábírni egyes munkatársait az akkori igazságügyi miniszter, Jeff Sessions döntéseinek befolyásolására, például arra, hogy mentse fel Robert Muellert. Ezek a kísérletek azonban eredménytelenek maradtak, mert a munkatársak nem hajtották végre az elnök kéréseit. A jelentés egyes megállapításait amúgy is vitató egyes demokrata párti törvényhozók azonban úgy gondolják, hogy ez nyitva hagyta számukra a lehetőséget a Trump elleni további vizsgálódásokra.

A demokrata többségű képviselőház igazságügyi és hírszerzési bizottságai már csütörtökön bejelentették, hogy beidézik meghallgatásra Robert Muellert. Pénteken Jerrold Nadler, az igazságügyi bizottság elnöke azt is bejelentette: kikérte az igazságügyi minisztériumtól a jelentés teljes, szerkesztetlen változatát, arra hivatkozva, hogy a szerkesztett változat "a kongresszus nagy részét sötétségben hagyja".

"Az általam vezetett bizottságnak szüksége és joga is van a teljes jelentéshez és a rendelkezésére álló bizonyítékokhoz. A szerkesztés jelentősnek tűnik. Mostanáig nem láttunk egyetlen bizonyítékot sem, amelynek alapján a különleges vizsgálóbíró (Mueller) megfogalmazta az álláspontját" - olvashat a Nadler hivatala által kiadott közleményben.

A jelentés megállapításai megosztják a politikai osztályt és a közvéleményt is.

A demokrata párti politikusok egy része további meghallgatásokat és vizsgálatokat tartana szükségesnek, más részük viszont lezárná mindezt. Steny Hoyer, a képviselőház demokrata párti frakciójának vezetője például kijelentette: nincs szükség további meghallgatásokra és vizsgálatokra, hiszen jövőre úgyis elnökválasztás lesz.

A Reuters hírügynökség és az Ipsos közvélemény-kutató intézet pénteken nyilvánosságra hozott közös felmérése szerint a megkérdezetteknek csupán 9 százaléka mondta azt, hogy a jelentés hatására megváltozott a véleménye Donald Trumpról és az oroszokhoz fűződő feltételezett kapcsolatairól.

Címlapról ajánljuk
Szuperválasztási év – már figyelmeztetni kell az AfD miatt

Szuperválasztási év – már figyelmeztetni kell az AfD miatt

Öt tartományban rendeznek helyi parlamenti választásokat idén Németországban, és különösen a keletiekben a radikális jobboldali AfD befutónak számít. A CDU-elnök Friedrich Merz kancellár az ellenzéki pártot a konzervatívok „legveszélyesebb” kihívójának tekinti.

Varga Mihály az alapkamat csökkentéséről: két fő tényező áll a döntés mögött

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa másfél év után nyúlt hozzá a jegybanki alapkamathoz, amelyet 25 bázisponttal csökkentett. Az MNB-elnök kedd délután sajtótájékoztatón magyarázta el a döntés hátterét. Kiemelte az inflációs adatokat, a hitelezés megindulását, illetve az élelmiszerek év eleji átárazását, ám a növekedést kifejezetten alacsonynak tartja a jegybank, az ipari termelés húzza vissza. Varga Mihály részletesen kommentálta a Barátság olajvezeték ügyét. Van magánvéleménye Nagy Márton „öt bankos” bejelentéséről, de ezt jegybankelnökként nem osztja meg a nyilvánossággal.
inforadio
ARÉNA
2026.02.24. kedd, 18:00
Bendarzsevszkij Anton
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője
Vizsgálódik az MNB, nagyot esett a Mol árfolyama

Vizsgálódik az MNB, nagyot esett a Mol árfolyama

Az elmúlt időszakban elromlott a hangulat tőzsdéken, részben Donald Trump vámintézkedései miatt, melyeket azt követően hozott nyilvánosságra, hogy az Legfelsőbb Bíróság érvénytelenítette viszonossági vámjainak nagy részét. Emellett az AI körüli bizonytalanság is nyomást helyezett a piacra, az elmúlt hetekhez hasonlóan újabb részvényeket ütöttek meg a mesterséges intelligencia potenciális diszruptív hatása miatt. Európában ma vegyes mozgások láthatók, nincs határozott irány a piacokon. Ma itthon a Magyar Nemzeti Bank délutáni kamatdöntése a kiemelt esemény, az előzetes várakozásoknak megfelelően kamatot csökkentett a jegybank. Emellett a Mol részvényeiben látható nagyobb elmozdulás, miután az MNB bennfentes kereskelem gyanúja miatt indított vizsgálatot a céggel szemben. A Telekom ezzel szemben nagyot emelkedett a holnapi gyorsjelentés előtt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×