Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Üszkös romok a leégett tetőszerkezetű párizsi Notre-Dame-székesegyház belsejében 2019. április 16-án. A lángok előző nap a restaurálási munkálatokhoz felállított állványzaton keletkeztek, és onnan terjedtek tovább. A tűz következtében összeomlott az épület huszártornya és odaveszett a teljes tetőszerkezete.
Nyitókép: MTI/EPA/Pool/Christophe Petit Tesson

Megkerült a Notre-Dame elveszettnek hitt különlegessége

A párizsi Notre-Dame székesegyház huszártornyát díszítő 16 szobor megmenekült a pusztulástól, mert egy héttel a hétfői tűzvész előtt restaurálásra egy délnyugat-franciaországi műhelybe szállították őket, de a torony tetején lévő kakasformájú ereklyetartó megolvadt a tűzben, mielőtt leszerelhették volna.

Az elveszettnek hitt ereklyetartót végül kedden megtalálták a romok között.

"A kakas sajnos elolvadt"

- mondta Patrick Palem, a Périgueux melletti Marsac-sur-l'Isle-ben működő Socra cég tanácsadója. Ezt a vállalatot bízták meg a 12 apostol és a négy evangélista 19. századi rézszobrának restaurálásával.

A szobrokat csütörtökön csörlőzték helikopterbe a huszártoronyról. A kakast a tervek szerint júniusban szerelték volna le, hogy a műkincsek és műemlékek restaurálásával foglalkozó Socra műhelyeibe szállítsák.

A trébelt (kalapáccsal hidegen domborított) rézből készült kakasban a székesegyház honlapja szerint Szent Dénes vértanúnak, Párizs első püspökének és Szent Genovévának, a francia főváros védőszentjének ereklyéje, valamint Krisztus töviskoszorújának egy darabja volt.

Az ereklyék Párizst voltak hivatottak védelmezni.

A 16 szobor restaurálását egyelőre elhalasztották, most nem ez az elsődleges feladat - mondta az AFP francia hírügynökségnek Patrick Palem, a Socra volt elnök-vezérigazgatója, aki 40 éve dolgozik a nemzeti örökség restaurálásán. "Az elsődleges feladat egy nagyobb munka, a Notre-Dame újjáépítése és felújítása, amely várhatóan 15-20 évig is eltarthat, és több száz millió euróba kerülhet" - vélte a szakember.

A 16 szobrot eredetileg 2022-ben tervezték visszahelyezni a huszártoronyra. A szobrok a székesegyház hegyes huszártornyának helyreállításakor kerültek a helyükre, az Eugene Viollet-le-Duc által vezetett helyreállítás során (1859-1860), aki saját arcképét Szent Tamás szobrában örökítette meg. Az eredeti huszártorony 1250-ben épült, 1786 és 1792 között lebontották.

A Le Parisien című párizsi napilapnak a kulturális minisztérium egyik nevének elhallgatását kérő vezetőjére hivatkozó írása szerint kedden megtalálták a romok között az ereklyetartót. "Behorpadt, de valószínűleg restaurálható. Miután a talajba süllyedt, egyelőre nem tudták ellenőrizni, hogy benne vannak-e még az ereklyék" - írta a lap.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×