eur:
409.43
usd:
374.83
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Szivárvány jelenik meg egy tüntetőket oszlató rendőrségi vízágyú permetfüggönyében az Abdel-Azíz Buteflika algériai elnök lemondását követelő tiltakozáson Algírban 2019. március 29-én. A 82 éves államfő március 11-én bejelentette, hogy bizonytalan időre elhalasztja az eredetileg április 18-ra a kitűzött elnökválasztást, valamint az újbóli indulása ellen hetek óta tartó tüntetések hatására a visszalépését is. A választások elhalasztása azt is jelenti, hogy Buteflika hivatalban maradhat 2019 végéig vagy akár még tovább is.
Nyitókép: MTI/EPA/Mohamed Messzara

Az elnök lemondása után is folytatják a tüntetők

Még ebben a hónapban lemond Algéria elnöke, Abdel-Azíz Buteflika – közölte az ország államfői hivatala. Bár ezzel teljesül az algériai tüntetők legfontosabb követelése, a belpolitikai válság ezzel még nem oldódik meg az észak-afrikai országban.

„Bukjon a rendszer!” - skandálták tüntetők ezrei Algír utcáin pénteken, Algéria története egyik legnagyobb tömegdemonstrációján. Egyes becslések szerint a fővárosban és a vidéki városokban összesen

kétmillióan vonultak utcára az államfő és a kormány leváltását követelve.

A február óta tartó tüntetéssorozat az után robbant ki, hogy az észak-afrikai országot húsz éve irányító 82 éves Abdel-Azíz Buteflika bejelentette: újraindul az elnökválasztáson. Bár az elmúlt hetek megmozdulásai következtében az elnöki hivatal korábban már jelezte: Buteflika mégsem jelölteti magát, az elnökválasztást végül elhalasztották. Ez azonban csak olaj volt a tűzre: az ellenzéki tüntetők hétről hétre egyre nagyobb számban jelentek meg az utcákon, amely végül a múlt heti óriástüntetésben csúcsosodott ki.

Az elnöki hivatal végül vasárnap bejelentette: az államfő még elnöki mandátuma április 28-i lejárta előtt lemond posztjáról. A bejelentést megelőzően újraszervezte kormányát: bár számos miniszterét elbocsátotta, a kulcspozíciókat elfoglaló legbefolyásosabb személyek, például a hadsereg főparancsnoka a helyén maradt. Az államfői közlemény leszögezte: az idős elnök lemondása előtt még a fennálló alkotmányos rendszer és az állami intézmények kontinuitását biztosító jogi intézkedéseket fog tenni.

Az ellenzék napról napra bővülő tábora azonban éppen ezt ellenzi: a fennálló közintézményi hálózatot szerintük sűrűn behálózta a korrupció, és többek között ellenzik a hadsereg a politikára gyakorolt számottevő befolyását is.

Elemzők szerint az idős, és komoly egészségi, mentálhigiénés problémákkal küszködő államfő már jó ideje csak névlegesen irányítja az algériai politikát, a rendszer valódi működtetői az Algériát 1962-es függetlenedése óta irányító kormánypárt és a hadsereg egy befolyásos érdekcsoportja, az úgynevezett le pouvoir, magyarul az Erő tagjai. Szakértők szerint ők kényszerítették az államfőt lemondásra és a fennálló rendszer átörökítésére annak érdekében, hogy megtartsák hatalmi pozícióikat és politikai befolyásukat.

A tüntetők azt követelik: írjanak ki új választásokat,

s az új kormány hajtson végre demokratizáló reformokat és csökkentse a munkanélküliséget, amely a fiatalok körében idén megközelítette a 30 százalékot. Azt üzenték a vasárnap felállított új kormánynak: pénteken újra találkoznak Algír utcáin.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×