eur:
411.2
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltségéért induló Manfred Weber, az EPP európai parlamenti frakcióvezetője felszólal az EPP kétnapos kongresszusának második napi tanácskozásán Helsinkiben 2018. november 8-án. A kongresszuson várhatóan megválasztják a pártcsalád csúcsjelöltjét a 2019-es európai parlamenti választásokra.
Nyitókép: MTI/AP/Markku Ulander

Weber: vegye napirendre az Európai Tanács a magyar és a lengyel hetes cikkes eljárások ügyét!

Napirendre kellene vennie az Európai Tanácsnak az alapszerződés hetes cikke szerinti, Lengyelországgal és Magyarországgal szembeni eljárások kérdését - hangsúlyozta szerdán Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) lista- és frakcióvezetője.

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén Weber arra szólította fel Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét, hogy mielőbb vitassák meg az ügyet az uniós tagországok állam- és kormányfőit tömörítő testületben.

Felszólalásában Weber rámutatott, hogy a miniszterek tanácsában hónapok óta húzódik a két országgal szembeni jogállamisági eljárás,

de a tagállami vezetők eddig még nem foglalkoztak a kérdéssel az EU csúcstalálkozóin, ami szerinte sajnálatos.

"Nagyon intenzív vitáink voltak az Európai Néppárton belül, és múlt héten felfüggesztették a Fidesz tagságát, ami jelzi, hogy nem akarjuk követni a Magyarország választotta utat" - fogalmazott.

Aláhúzta, hogy az EPP-frakció tagjainak többsége támogatta a magyar jogállamisági helyzetről szóló európai parlamenti különjelentést.

Weber kiemelte: a hetes cikk szerinti eljárás láthatóan nem vezet gyors eredményekre,

ezért kötelező jellegű jogállamisági mechanizmus létrehozására van szükség, amely független módon, automatikusan és rendszeresen értékelné az EU minden tagállamát, és amelynek keretében súlyos problémák esetén szankciókat fogadhatnának el.

A magyar eljárást az Európai Parlament kezdeményezte szeptember 12-én a Sargentini-jelentés elfogadásával.

Az ügy innen a tagállamok kormányait tömörítő testülethez került, de hivatalos meghallgatás még nem volt. Ez a testület négyötödös többséggel dönthet majd arról, hogy szerintük valóban fennáll-e a veszélye a közös uniós értékek sérülésének Magyarországon.

Az eljárás alapvetően akkor kerül csak az Európai Tanács elé, amennyiben ezt megállapítják a szakminiszterek.

A hetes cikk többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely az uniós alapértékek súlyos és rendszerszintű megsértése esetén végül akár az érintett tagállam szavazati jogának felfüggesztésével vagy más komoly szankcióval is járhat, de ehhez az összes többi EU-tag egyöntetű támogatása szükséges az Európai Tanácsban, amit a szakértők kizártnak tartanak.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×