Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök, miután aláírták az új német-francia együttműködési és integrációs szerződést a németországi Aachenben 2019. január 22-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Friedemann Vogel

Kiss J. László: nincs más választása Merkelnek és Macronnak

A francia-német együttműködés elengedhetetlen az Európai Unió továbblépéséhez – hangsúlyozta a két ország vezetője legutóbbi egyeztetésük után. A Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint bár jelentősen korlátozódott Emmanuel Macron és Angela Merkel belpolitikai mozgástere, de nincs igazi alternatívája a két vezető közötti együttműködésnek az Európai Unióban.

Harminchat nappal ezelőtt írták alá a Németország és Franciaország közti megállapodást szentesítő aacheni szerződést – emlékeztetett Kiss J. László. A szerdai találkozón Angela Merkel és Emmanuel Macron az azóta felmerült kérdéseket igyekezték tisztázni.

A két vezető például megegyezett abban, hogyha az angolok el akarják halasztani az uniós kilépést, támogatni fogják ebben a brit kormányzatot.

A találkozón Merkel hangsúlyozta,

jól működik a koordináció a különböző német-francia álláspontok között.

A közös európai védelem feltétele a német kancellár szerint a fegyverexport-politika összehangolása. Macron kifejtette: az európai autonómia kérdése azt is jelenti, hogy a hadiipari vállalatok megerősített együttműködése és ezek közös szabályozása jön létre.

A szakértő az Északi Áramlattal kapcsolatban felmerült problémát is említette. Lengyelország ugyanis kezdeményezték a projekt meghiúsítását és az EU gázimportra vonatkozó megváltoztatását. Franciaország is az irányelvek módosítása mellett érvelt. A két országnak sikerült olyan egyezséget kötni, ami a németeknek lehetővé teszi a beruházás befejezését különösebb veszteség nélkül, de a gázimportot mégis európai ellenőrzés alá helyezi.

Kiss J. László kiemelte: mind Merkel, mind Macron – népszerűtlenségük miatt – „belpolitikai játéktere jelentősen korlátozódott”, összefogásuk az unió szempontjából mégis elengedhetetlen. „A két vezetőnek nincs más választása, minthogy keressék az együttműködést” – fogalmazott.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kiss László: lehet, hogy a naprendszerek keletkezéséről alkotott elméleteink dőlnek most meg

Kiss László: lehet, hogy a naprendszerek keletkezéséről alkotott elméleteink dőlnek most meg

Különc exobolygót fedezett fel a Cheops űrtávcső. A feldezés eredménye szembemegy a bolygókeletkezés eddigi modelljeivel, mivel a vörös törpecsillag legtávolabbi bolygója kőzetbolygó ott, ahol a jelenlegi elméletek szerint inkább gázóriásoknak kellene kialakulniuk – fogalmazott az InfoRádiónak nyilatkozva Kiss László csillagász, akadémikus, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója.

Orbán Viktor: a gazdasági káosz az ukránok fejében út az ellenzék választási sikeréhez

Ezen a hétvégén Békéscsabán rendeztek háborúellenes gyűlést a digitális polgári körök, a szokásos forgatókönyv szerint Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mondott, majd pedig kérdésekre válaszolt. Közölte, hogy kivédi a kormány az ukránok energiafegyver-támadását. Beszélt a békési földutak helyzetéről, az extraprofitadók rendszerének fontosságáról, valamint egy márciusi kínai-amerikai nagy megegyezés esélyéről is.
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Egy tolnai szavazó voksa másfélszer többet ér, mint egy budapestié – Áprilisig épp alkalmas az idő a reformról vitázni

Egy tolnai szavazó voksa másfélszer többet ér, mint egy budapestié – Áprilisig épp alkalmas az idő a reformról vitázni

A 2024. évi LXXIX. törvény december 31-én lépett hatályba, és átrajzolta Magyarország választókerületi térképét. A jogalkotó indoklása szerint azért volt szükség a módosításra, mert több körzetben is átlépte a választók száma a törvényben előírt határokat. Csakhogy van egy kis probléma: a módosítás után még mindig nem felel meg a törvény a saját előírásainak. Tolna megyében három választókörzet is 20%-kal kisebb az átlagnál – ami pont az a küszöb, ami mellett a törvény szerint újra kellene osztani a körzeteket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×