Infostart.hu
eur:
358.93
usd:
309.1
bux:
130632.44
2026. május 22. péntek Júlia, Rita

Olaszország egyelőre megúszta

Nem indít túlzottdeficit-eljárást Olaszország ellen az Európai Bizottság, amennyiben a római parlament az év vége előtt megszavazza a kormány által javasolt új költségvetési tervezetet - jelentette be szerdán a brüsszeli testület.

Guiseppe Conte olasz miniszterelnök a múlt héten arról számolt be, hogy kormánya kész a bruttó hazai termék (GDP) 2,04 százalékára csökkenteni a jövő évi hiánycélt az eredetileg kitűzött 2,4 százalékról. Nem részletezte, hogy pontosan miként szorítanák le a deficitet, csak annyit mondott, hogy a tervezettnél több állami tulajdont fognak privatizálni és a gazdasági bővülés is magasabb lesz a vártnál.

Korábban arról lehetett olvasni, hogy az Európai Bizottság szerdán fog javaslatot tenni a végső esetben pénzügyi szankciókkal is fenyegető eljárás megindítására, a jelek szerint azonban végül elfogadta a testület a római ajánlatot.

"Az elmúlt hetek intenzív tárgyalásai nyomán sikerült megoldásra jutnunk 2019-re vonatkozóan"

- közölte Valdis Dombrovskis, a bizottság euróért felelős alelnöke.

"Ez a megoldás nem ideális, de lehetővé teszi a túlzottdeficit-eljárás elkerülését" - húzta alá, hozzátéve, hogy szorosan figyelemmel fogják követni a helyzetet.

Az Európai Bizottság októberben korábban példátlan módon hivatalosan is elutasította a jövő évi olasz büdzsé tervezetét, miután Róma a felszólítások ellenére sem volt hajlandó korrekcióra. Az euróövezet államai támogatásukról biztosították Brüsszelt, ami megnyitotta az utat a túlzottdeficit-eljárás megindítása előtt.

Ennek keretében ajánlásokat küldhetnének Olaszországnak, nem teljesítés esetén pedig pénzügyi szankciókat is elfogadhatnának. A büntetés összege elméletileg a GDP 0,2 százalékát, a 3,4 milliárd eurót is elérhetné.

Az alapvető probléma, hogy az új populista olasz kabinet az elődjénél lényegesen magasabb hiánycélokat tűzött ki a következő három évre, s ráadásul véget kívánna vetni a kiadások leszorítását célzó eddigi reformfolyamatoknak.

Olaszország államadóssága 2300 milliárd euró, a GDP 131 százaléka, ami a második legmagasabb arány az EU-ban, több mint duplája a 60 százalékos uniós plafonnak.

Címlapról ajánljuk
Beneš-dekrétumok – Célt ért egy magyar földtulajdonos küzdelme

Beneš-dekrétumok – Célt ért egy magyar földtulajdonos küzdelme

A szlovák Alkotmánybíróság megsemmisítette a Legfelsőbb Bíróság korábbi döntését, és kimondta, hogy a magyar földtulajdonos alkotmányos panaszai jogosak voltak. A döntés értelmében ismét el kell ismerni Bositsék tulajdonjogát azokra a földterületekre, amelyeket az állam a Beneš-dekrétumokra hivatkozva próbált elkobozni.

Horn Gábor: most legalább akkora a feladat, mint 1990-ben, csak nincs annyi idő elvégezni

Nem kormányváltás, hanem rendszerváltás történt – így értékeli a Tisza Párt kétharmados győzelmét a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke. Horn Gábor az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt: még legalább egy hónap kell ahhoz, hogy kiderüljön, mi várható az új kormánytól.
inforadio
ARÉNA
2026.05.22. péntek, 18:00
Koren Balázs
a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Pro Suli szakmai vezetője
Bod Péter Ákos: Bivalyerős a forint, de vajon meddig?

Bod Péter Ákos: Bivalyerős a forint, de vajon meddig?

A politikai fordulatot követő piaci eufória látványos sikert hozott: a forint szárnyal, miközben az állampapír-hozamok zuhannak. Az április 12-i kormányváltás „hájp” után azonban fontos kérdések merülnek fel. Miközben az exportőrök a hirtelen jött erősödés miatt aggódnak, az euróban megtakarítók pedig devizavagyonuk apadását kénytelenek elkönyvelni, a legfőbb kérdés mégis az: a forint tartós strukturális átárazódásának vagy csupán egy tiszavirág-életű politikai nászútnak vagyunk a tanúi? Levonulhat-e a kezdeti lelkesedés úgy, hogy a makacs fundamentumok – a stagnáló gazdaság és a költségvetési deficit – végül komoly próba elé állítják az országot? Az euróövezet felé vezető út hosszú, és bár a forint eddigi, feltörekvő piacokra jellemző extremitásait és rendkívüli volatilitását egy kiszámíthatóbb pálya válthatja fel, a jegybanki kamatnormalizáció és a gazdasági realitások még tartogatnak buktatókat. És vajon képes lesz-e a magyar fizetőeszköz levetkőzni a sérülékeny, spekulatív imázst?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×