Infostart.hu
eur:
370.19
usd:
319.81
bux:
0
2026. szeptember 2. szerda Dorina, Rebeka

Merkel és Putyin Szíriáról és az ukrán-orosz konfliktusról tárgyalt

Munkareggelin találkoztak.

Angela Merkel német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök a szíriai helyzetről, a kercsi incidensről és az Azovi-tenger körüli ukrán-orosz vitáról folytatott megbeszélést a G20 országcsoport Buenos Aires-i csúcstalálkozóján szombaton.

Steffen Seibert német kormányszóvivő közölte: a megbeszélést a munkareggeli során folytatták, a fő téma a Szíria és az Azovi-tenger körüli ukrán-orosz konfliktus volt.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő közlése szerint a Merkel-Putyin megbeszélés meglehetősen hosszú és részletekbe menő volt.

Peszkov tudatta, hogy Putyin találkozott Emmanuel Macronnal is, aki Merkelhez hasonlóan sürgette a kercsi incidens nyomán letartóztatott és moszkvai börtönökbe szállított ukrán matrózok elengedését.

Putyin leszögezte: a matrózok ügyében a bíróság az illetékes hatóság - mondta Peszkov.

Angela Merkel későbbi sajtótájékoztatóján tudatta: Oroszország, Németország, Franciaország és Ukrajna további, tanácsadói szintű megbeszéléseket folytat az úgynevezett normandiai formátumban az Azovi-tenger körül kialakult, hajózással kapcsolatos kérdésekről. Hangsúlyozta: el kell kerülni a helyzet további éleződését, a hajózási szabadságot a tengeren pedig biztosítani kell.

Merkel felszólította Oroszországot, hogy tartsa tiszteletben a 2003-ban kötött orosz-ukrán szerződést, amelynek értelmében biztosítani kell a tengerszoros átjárhatóságát.

November 25-én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket aztán elfoglalt, a 24 főnyi legénység ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított.

A történtek miatt Petro Porosenko ukrán elnök 30 napra hadiállapotot - az ukrán jog szerint a rendkívüli állapot egyik fajtája - vezetett be.

Kijev azzal is vádolja Moszkvát, hogy a kercsi szoroson való áthaladás indokolatlan szigorításával gyakorlatilag blokád alá helyezte az ukrán kikötőket az Azovi-tengeren, megbénítva az ukrán kereskedelmi hajózást a Fekete-tengeren.

Petro Porosenko ukrán elnök eközben egy katonai rendezvényen Ukrajnában kijelentette, hogy Oroszország csapatösszevonásokat hajt végre az orosz-ukrán határ közelében. Közlése szerint több mint 80 ezer katonát, 1400 tüzérségi fegyvert, 900 páncélkocsit, 2300 páncélozott járművet, 500 repülőgépet és 300 helikoptert vezényeltek a határvidékre. Az ukrán elnök már korábban is több ízben hangoztatta, hogy a Kercsi-szorosnál történt incidens szerinte csak a kezdet volt, amit nagyszabású támadás fog követni.

Az AP amerikai hírügynökség megjegyezte, hogy a Porosenko által megadott szám az orosz nyugati katonai körzet létszáma jelentős részének felel meg.

Címlapról ajánljuk

Tízből hét magyart érint, mégis sokan csak akkor lépnek, amikor már baj van

A Semmelweis Podcast második adásában Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője kiemelte: a családorvosok körében tavaly indult el az életmód licenc képzés, az első orvosok pedig már le is vizsgáztak. A szakember az életmódorvoslás hat fő pillérét is megemlítette a beszélgetésben.
inforadio
ARÉNA
2026.09.02. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Alaposan elromlott a hangulat a világ tőzsdéin

Alaposan elromlott a hangulat a világ tőzsdéin

Eséssel indították a szerdai kereskedést az ázsiai részvénypiacok, miután az olajárak újabb emelkedése felerősítette az inflációs félelmeket, és világszerte feljebb hajtotta az állampapírpiaci hozamokat. A befektetők attól tartanak, hogy az energiaellátás tartós zavarai és a magasabb olajárak lassíthatják az infláció mérséklődését, ezért a jegybankok a korábban vártnál tovább tarthatják szigorúan a monetáris kondíciókat. A kedvezőtlen hangulat már a keddi amerikai és európai kereskedésben is éreztette hatását, a ma reggeli ázsiai kereskedésben pedig az amerikai részvényindexek határidős jegyzései is lejjebb kerültek. Ázsiában a Nikkei és a Kospi is esett, a befektetők a közelgő japán kamatdöntésre, valamint a jen gyengülésére adott esetleges jegybanki válaszra is figyelnek. A Brent ára közben hordónként 96 dollár közelébe emelkedett.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×