Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 13. szombat Luca, Otília

Merkel és Putyin Szíriáról és az ukrán-orosz konfliktusról tárgyalt

Munkareggelin találkoztak.

Angela Merkel német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök a szíriai helyzetről, a kercsi incidensről és az Azovi-tenger körüli ukrán-orosz vitáról folytatott megbeszélést a G20 országcsoport Buenos Aires-i csúcstalálkozóján szombaton.

Steffen Seibert német kormányszóvivő közölte: a megbeszélést a munkareggeli során folytatták, a fő téma a Szíria és az Azovi-tenger körüli ukrán-orosz konfliktus volt.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő közlése szerint a Merkel-Putyin megbeszélés meglehetősen hosszú és részletekbe menő volt.

Peszkov tudatta, hogy Putyin találkozott Emmanuel Macronnal is, aki Merkelhez hasonlóan sürgette a kercsi incidens nyomán letartóztatott és moszkvai börtönökbe szállított ukrán matrózok elengedését.

Putyin leszögezte: a matrózok ügyében a bíróság az illetékes hatóság - mondta Peszkov.

Angela Merkel későbbi sajtótájékoztatóján tudatta: Oroszország, Németország, Franciaország és Ukrajna további, tanácsadói szintű megbeszéléseket folytat az úgynevezett normandiai formátumban az Azovi-tenger körül kialakult, hajózással kapcsolatos kérdésekről. Hangsúlyozta: el kell kerülni a helyzet további éleződését, a hajózási szabadságot a tengeren pedig biztosítani kell.

Merkel felszólította Oroszországot, hogy tartsa tiszteletben a 2003-ban kötött orosz-ukrán szerződést, amelynek értelmében biztosítani kell a tengerszoros átjárhatóságát.

November 25-én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket aztán elfoglalt, a 24 főnyi legénység ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított.

A történtek miatt Petro Porosenko ukrán elnök 30 napra hadiállapotot - az ukrán jog szerint a rendkívüli állapot egyik fajtája - vezetett be.

Kijev azzal is vádolja Moszkvát, hogy a kercsi szoroson való áthaladás indokolatlan szigorításával gyakorlatilag blokád alá helyezte az ukrán kikötőket az Azovi-tengeren, megbénítva az ukrán kereskedelmi hajózást a Fekete-tengeren.

Petro Porosenko ukrán elnök eközben egy katonai rendezvényen Ukrajnában kijelentette, hogy Oroszország csapatösszevonásokat hajt végre az orosz-ukrán határ közelében. Közlése szerint több mint 80 ezer katonát, 1400 tüzérségi fegyvert, 900 páncélkocsit, 2300 páncélozott járművet, 500 repülőgépet és 300 helikoptert vezényeltek a határvidékre. Az ukrán elnök már korábban is több ízben hangoztatta, hogy a Kercsi-szorosnál történt incidens szerinte csak a kezdet volt, amit nagyszabású támadás fog követni.

Az AP amerikai hírügynökség megjegyezte, hogy a Porosenko által megadott szám az orosz nyugati katonai körzet létszáma jelentős részének felel meg.

Címlapról ajánljuk
Amikor a politikai ígéretből adminisztratív rémálom lesz
Vagyonadó

Amikor a politikai ígéretből adminisztratív rémálom lesz

A vagyonadó mindig jól mutat a kampányplakáton: egyszerű üzenet, könnyű célpont, morális fölény. Csakhogy ahol valóban nekifutottak a bevezetésének, ott az állam rendre összeomlott a mérés, az értékelés és a jogi megfelelés terhei alatt. Franciaország, Németország, India és Argentína példája ugyanazt mutatja: a vagyonadó technikailag szinte megvalósíthatatlan. A politikai szlogen így tehát marad, maga az adó viszont többnyire elbukik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×