Infostart.hu
eur:
364.42
usd:
316.28
bux:
150381.6
2026. augusztus 12. szerda Klára
Petro Porosenko ukrán elnök látogatást tesz az észak-ukrajnai Csernyihivben lévő katonai kiképzőközpontban 2018. november 28-án. Porosenko javaslatára két napja vezették be a hadiállapotot tíz megyében 30 napos időtartamra a Kercsi-szorosnál történt orosz agresszió miatt.
Nyitókép: Mikola Lazarenko

Nem engedik be az orosz férfiakat Ukrajnába

A hadiállapot bevezetésével összhangban hozott ukrán rendelkezés minden 16 és 60 éves kor közötti orosz férfira vonatkozik. Közben közölték, moszkvai fogdába szállítják a kercsi incidens után letartóztatott ukrán tengerésztiszteket, akiket két hónapos előzetes letartóztatásba helyeztek.

Ukrajna a hadiállapot bevezetésével összhangban megtiltotta a belépést területére minden orosz állampolgárságú férfinak 16 és 60 éves kor között - közölte az ukrán határőrszolgálat vezetője. A tisztségviselő az ország védelmi képességeinek erősítéséről - Petro Porosenko elnök részvételével - tartott értekezleten beszélt erről. Hozzátette, hogy ukrán állampolgárok beutazását Ukrajnába nem korlátozzák semmilyen formában.

Vannak kivételek

A határőrség vezetője azt mondta, hogy beengedik az országba azokat az orosz férfiakat, akik humanitárius céllal kívánnak beutazni, például temetésre mennek Ukrajnába. Később a határőrség szóvivője a 112 Ukrajina hírtelevízióban azt mondta, hogy beengedik azokat is, akik például beteg hozzátartozóikat érkeznek meglátogatni. Szintén nem esnek tilalom alá a diplomata-útlevéllel utazók, közlekedési járműveket működtető hivatalos személyek, valamint azok sem, akik Ukrajnában állandó vagy ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Ugyanakkor az országba belépőket alaposan megvizsgálják, hogy korábbi tartózkodásuk idején nem sértették-e meg az ukrán jogszabályokat, nem jártak-e Oroszország által ideiglenesen megszállt területen.

A határőrség szóvivője hangsúlyozta, hogy

minden esetben egyedi döntést hoznak a beutazás engedélyezéséről, illetve megtagadásáról. Az a cél, hogy olyanok ne jussanak be, akik utána az országot destabilizáló tevékenységet folytatnának.

A kelet-ukrajnai hadműveleti övezetben megerősítették a határvédelmet, fokozták a járőrözést nemcsak az ellenőrzött szakaszon, de a zöldhatárszakaszokon is, valamint a rendőrséggel együttműködve a meglévők mellett még további útellenőrző posztokat állítottak fel a járművek átvizsgálására. A hadiállapot - amely Ukrajnában a rendkívüli állapot egy formája - az ország tíz megyéjére terjed ki, szerdán lépett életbe, és december 26-ig tart.

Közben a krími ombudsman bejelentette, moszkvai fogdába szállítják a kercsi incidens után letartóztatott ukrán tengerésztiszteket, akiket két hónapos előzetes letartóztatásba helyeztek. Hozzátette, nagyszámú csoport alakult moszkvai és krími nyomozókból, amely foglalkozik majd az ügyükkel, mint mondta az ombudsmani hivatalához nem érkezett panasz a letartóztatottaktól.

November 25-én a Kercsi-szoros közelében, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat határőrhajói tüzet nyitottak három kisebb ukrán hadihajóra, elfoglalták, majd Kercs kikötőjébe vontatták őket.

A fedélzetükön tartózkodó 24 ukrán állampolgárt – moszkvai közlés szerint matrózokat, tengerésztiszteket és az Ukrán Biztonsági Szolgálat embereit – őrizetbe vették, majd a krími székváros, Szimferopol bíróságának döntése alapján még aznap két hónapos előzetes letartóztatásba helyezték az orosz határ megsértésének gyanújával.

Kijev álláspontja szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, de nem kaptak választ, ezért az orosz hajók indokolatlanul nyitottak rájuk tüzet,

megsértették az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros használatáról szóló orosz-ukrán megállapodást is. Moszkva viszont az ukrán felet tette felelőssé, azt állítja, hogy az ukrán hadiflotta járművei megsértették Oroszország területi vizeit, és az irányváltoztatást sürgető felszólításokra és a figyelmeztető lövésekre nem reagáltak.

Ez az incidens mindkét állam vezetőjének jól jön, hiszen csökkent a népszerűségük az országukban – mondta el Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.

„Amikor egy társadalom fenyegetve érzi magát, az mindig a hatalmon lévőknek segít”

– fogalmazott.

Ma kezdődött Buenos Airesben a kétnapos G20-as csúcs, ahol Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök személyesen találkozott volna, de a megbeszélést az amerikai elnök – az orosz-ukrán konfliktusra hivatkozva – az utolsó pillanatban lemondta. Donald Trump egyúttal közölte: kész érdemleges találkozóra az orosz elnökkel, de csak az Ukrajnával folyó konfliktus rendezése után.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

Százak vesztették életüket a hétfői kolumbiai földrengésben, míg a szomszédos Venezuelában júniusban volt két, 7,2-es, illetve 7,5-es erősségű földrengés, a kettő között furcsa mód a látszólagos földrajzi közelség ellenére viszont nincs összefüggés. Van viszont tanulság bőven, erről is beszélt Harangi Szabolcs geológus, vulkanológust, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára az InfoRádióban.

Rendkívüli kormányzati tájékoztató jön Paksról csütörtökön, Magyar Péter külön is üzent a helikopterezésről

Csütörtökön 15 órakor tartják a kormány tájékoztatóját a szerdai paksi kihelyezett kormányülés után. Részletes tájékoztatást adnak a dunai fenékküszöb megépítéséről és a két bárka esetleges elsüllyesztéséről.
inforadio
ARÉNA
2026.08.13. csütörtök, 18:00
Sinkó Eszter
egészségügyi közgazdász
Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Szerdán ismét a kormány döntései kerülhetnek a hazai közélet fókuszába. Magyar Péter bejelentése szerint a kabinet Pakson ülésezve döntött az alacsony vízállás problémáját hosszú távon kezelő beruházásról: megkezdődik egy dunai fenékküszöb építése, szükség esetén pedig két bárka irányított elsüllyesztésével is készek megemelni a folyó vízszintjét. Nem ez volt az egyetlen kormányzati tájékoztató ma: 9 órától az augusztus 20-ai ünnepség részleteire derült fény, ahol bejelentették, hogy a programsorozat 4 milliárdból valósul majd meg, és 2000 drón is részt vesz a showban. Mindeközben kiderült, hogy 2024-től a választásokig 26 milliárd forintot fizetett az Orbán-kormány a Századvégnek, a NER-es építőipari cégek egy friss becslés szerint 2010 óta 900-1000 milliárdnyi profitra tehettek szert túlárazásokból, az Országos Mentőszolgálat telephelyein pedig rendőrök jelentek meg, a Népszava szerint a mentőautók beszerzésének ügyében. Budapest továbbra is küzd a nehéz anyagi helyzettel, szeptember végéig 125 milliónyi hitelt kellene visszafizetnie, aztán október közepéig 86 milliárdnyi szolidaritási hozzájárulást átutalni az államkasszába – ez a jelenlegi körülmények közt lehetetlen kihívást jelent, így egyre sürgetőbb a megállapodás a kormánnyal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×