Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Kercsi-szoros, 2017. október 11.A Krími híd (vagy Kercsi híd) projektjének információs központja által közreadott képen az épülő híd egyik íves főtartóját szállítják beépítésre a Fekete-tengert az Azovi-tengertől elválasztó Kercsi-szorosban, a vitatott hovatartozású Krím-félszigetnél 2017. október 10-én. A két, egyenként 227 méter hosszú ívelt főtartó 6000 tonna összsúlyú vasúti sínnel és mintegy 1000 tonna közúti aszfaltburkolattal terhelt felszerkezetet tart majd a vízfelszín felett 35 méterrel. A 19 kilométeres kombinált hídpálya a Krím-félszigetet köti majd össze a kontinentális Oroszországgal, a tervek szerint 2018 végétől. (MTI/EPA/Krími híd projektjének információs központja)
Nyitókép: A Krími híd (vagy Kercsi híd) projektjének információs központja által közreadott képen az épülő híd egyik íves főtartóját szállítják beépítésre a Fekete-tengert az Azovi-tengertől elválasztó Kercsi-szorosban, a vitatott hovatartozású Krím-félszigetnél 2017. október 10-én. A 19 kilométeres kombinált hídpálya a Krím-félszigetet köti majd össze a kontinentális Oroszországgal, a tervek szerint 2018 végétől. (MTI/EPA/Krími híd projektjének információs központja)

Oroszország tüzet nyitott az ukrán hajókra a Kercsi-szorosnál Kijev tájékoztatása szerint

Oroszország tüzet nyitott az ukrán haditengerészet hajóira a Kercsi-szorosnál, az orosz különleges erők három hajót elfoglaltak, és az incidens során két ukrán tengerész megsérült - közölte vasárnap este a kijevi vezetés.

Petro Porosenko ukrán elnök rendkívüli tanácskozásra hívta össze az ukrán fegyveres erők vezetését, miután Kijev állítása szerint Oroszország tüzet nyitott ukrán hajókra a Kercsi-szorosnál, és három hajót elfoglaltak az orosz különleges egységek - tudatta az ukrán elnök szóvivője vasárnap este a Twitteren.

Az eddigi információk alapján a két páncélozott tüzérségi kishajót érte találat, a harmadik - egy vontatóhajó - is megállásra kényszerült.

Az ukrán haditengerészet tájékoztatása alapján mindhárom hajót orosz különleges egységek szállták meg.

A Kercsi-szoros a Fekete-tengert és az Azovi-tengert köti össze. A szoros nyugati partját az Ukrajnához tartozó Krím Kercsi-félszigete, a keletit az oroszországi Tamany-félsziget alkotja - olvasható a Wikipédián.

Moszkva: Kijev szervezte meg a provokációt a Kercsi-szorosban

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSzB) szerint Ukrajna a felelős a Krím félsziget és Krasznodari terület közötti Kercsi-szorosban vasárnap történt incidensért.

Az FSzB vasárnap esti közleményében azt állítja: megdönthetetlen bizonyítékkal rendelkezik arról, hogy a "provokációt" Kijev készítette elő és szervezte meg, és hamarosan nyilvánosságra is hozza.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×