Arra a kérdésre, hogy a szomszédos országoknak kell-e reagálniuk egy ilyen helyzetre, a hadiállapot kihirdetésére, Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő azt mondta, ez kötelezettséget jelent minden országra nézve. Ami a nemzetbiztonsági területet illeti, igen szorosan kell figyelni az eseményeket, ebben részt vesznek a nemzetbiztonsági szolgálatok és a partnerszolgálatok.

A szövetségi rendszeren belül pedig elvárják, hogy azok az országok, amelyek közel vannak Ukrajnához, kicsit több információt adjanak.

A haderőn belül, ha a helyzetet elemezve úgy értékelik, hogy szigorítást kell bevezetni, emelhetik a harckészültségi szintet. Ezt minden ország saját maga határozza meg. Lehetne NATO-szinten is hozni ilyen döntéseket, de Kis-Benedek József úgy fogalmazott, hogy nem olyan súlyú a helyzet, szerinte

nagyobb a füstje, mint a lángja. Semmi sem indokolja, hogy a környező országokban katonai intézkedéseket hozzanak, de folyamatosan figyelnek, értékelnek, elemeznek.

A nemzetbiztonsági szakértő biztos abban, hogy Magyarországon nagyon szorosan követik a kárpátaljai eseményeket, függetlenül attól, hogy a terület nincs benne abban a tíz ukrajnai megyében, amelyben a kijevi parlament döntése értelmében szerdán életbe lépett a hadiállapot.

Tálas Péter is azt hangsúlyozta, hogy a környező országoknak folyamatosan elemezniük kell a helyzetet. Példaként említette, hogy amint értesültek az eseményekről, a munkatársaival a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjában azonnal elkezdtek írni egy feljegyzést, amelyben értékelték a helyzetet, az eszkaláció lehetőségét, azt, hogy milyen mögöttes, politikai célok lehettek. Fontos kérdés az is, hogy a hadiállapot milyen formában valósul meg, az ugyanis jogkorlátozásokkal járhat, és ebben az esetben

a kárpátaljai magyar kisebbség sokkal rosszabbul járt volna, ha rájuk is kiterjed az intézkedés.

Tálas Péter nyilvánvalónak is nevezte, hogy mindez nem csak adott országokban történik így, hanem magában a NATO-ban is. Mint mondta a védelmi szövetség nagykövetei egymással konzultálnak, megbeszélik a fejleményeket, tehát van egy nagyon erős figyelem Ukrajna felé.

"Eszkalálódhat a helyzet"

A két szakértő egyetértett abban, hogy ha nem is világos, ki provokálta ki a vasárnapi lövéseket, a konfliktus mindkét ország vezetőjének előnyére válhat.

Tálas Péter szerint Oroszország kezdeményezte az incidenst, amellyel az a célja, hogy meggyengítsék Petro Porosenko ukrán elnök helyzetét.

Egy olyan orosz lépésről van szó, amely egyrészt teszteli az egész nemzetközi közösséget, hogy mit szól ahhoz az ötlethez, hogy Oroszország képes lezárni az Azovi-tengert. Az incidensnek másrészt fontos üzenete van Porosenko elnök számára, Moszkva gyengének próbálja beállítani az ukrán elnököt, olyan politikusnak, aki nem képes megvédeni az Azovi-tenger partján fekvő ukrán városokat. A szakértő hozzátette, hogy

Vlagyimir Putyin orosz elnöknek belpolitikai érdeke a feszültség gerjesztése.

Kis-Benedek József szerint ugyanez elmondható az ukrán elnökről is. Mint mondta, Porosenko el tudja mondani, hogy az oroszok megtámadták a teljesen békésen közlekedő hajóikat, elfogták az embereiket,ő viszont megvédi az azovi területet, megvédi Ukrajnát, ehhez kéri a parlament támogatását és azt, hogy fogadja el a rendkívüli állapotot.

Tálas Péter hangsúlyozta, hogy a fenyegetettség helyzete mindig a hatalmon lévőket segíti, hiszen a legtermészetesebb, hogy a lakosság, ha a biztonságáról van szó, nem az ellenzékhez vagy a civil szervezetekhez, hanem a kormányzathoz, jelen esetben Petro Porosenko elnökhöz fordul.

Kis-Benedek József úgy látja, hogy eszkalálódhat a helyzet, elsősorban Ukrajna keleti tartományaiban, de hozzátette, hogy ez egyik félnek sem érdeke és kérdés, hogy erre a nyugati közösség hogy reagálna.