Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor

Évek óta nem történt ilyen Németországban

Németország hazai összterméke 0,2 százalékkal csökkent az idei harmadik negyedévben az előző három hónaphoz képest - közölte a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis).

Az Európai Unió legnagyobb gazdaságában legutóbb több mint három éve, a 2015 január-márciusi időszakban regisztráltak visszaesést negyedéves összevetésben. Elemzők kisebb, 0,1 százalékos csökkenésre számítottak.

Az idén eddig rendre nőtt a német gazdaság teljesítménye

  • az első negyedévben 0,4 százalékkal,
  • a második negyedévben 0,5 százalékkal.

A Destatis előzetes adatai alapján a július-szeptemberi időszakban történt

visszaesés főleg külgazdasági tényezőknek tulajdonítható:

az export csökkent a második negyedévhez képest, az import pedig növekedett. A belgazdasági folyamatok vegyes képet mutatnak, a beruházások bővültek és az építőipar teljesítménye is nőtt, de a háztartások fogyasztási kiadása csökkent, az állami kiadások pedig minimális mértékben haladták meg a második negyedévi szintet - áll a Destatis közleményében.

A német sajtóban ismertetett első elemzői magyarázatok szerint a gyenge teljesítményt elsősorban az okozta, hogy az autóiparban nehezen halad az átállás az üzemanyag-fogyasztási és károsanyag-kibocsátási értékek megállapítására szolgáló új nemzetközi szabványra (WLTP). A Volkswagen csoport dízelbotránya nyomán bevezetett WLTP (Worldwide harmonized Light vehicles Test Procedures - világszinten összehangolt könnyűjármű-tesztelési eljárások) miatt meg kell újítani a típusengedélyeket, ami a vártnál lassabb folyamat, így egy sor modell értékesítését szüneteltetik.

Éves összevetésben nőtt a német gazdaság, teljesítménye 1,1 százalékkal haladta meg a 2017 harmadik negyedévében elért szintet. Elemzők nagyobb, 1,3 százalékos növekedésre számítottak.

A Destatis adatai szerint a harmadik negyedévi hazai összterméket 45,04 millió munkavállaló állította elő a 82,8 millió lakosú országban. A foglalkoztatottak száma első alkalommal lépte túl a 45 milliós küszöböt Németország 1990-ben végrehajtott újraegyesítése óta. A foglalkoztatottak száma 556 ezerrel, 1,3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: Szombathelyen is mindenki tudja, soha többé háborút!

Orbán Viktor: Szombathelyen is mindenki tudja, soha többé háborút!

Újabb háborúellenes gyűlést tartottak a Digitális Polgári Körök, ezen a szombaton Szombathelyen. Az esemény fő szónoka Orbán Viktor miniszterelnök volt. „Szombathelyet rommá lőtték a második világháborúban. Itt mindenki tudja: Soha többé háborút!” – mondta, majd a fiatalokhoz szólt: „Vegyétek komolyan magatokat! A kamu lázadás semmi. Lázadni a magyar kormány ellen? Az nem nagy dolog. Lázadjatok Brüsszel ellen! Onnan fenyegetnek minket!” A 2026-os választás a háború előtti utolsó választás. Ekkor fogunk dönteni arról, hogy megyünk-e a háborúba – tette hozzá. Orbán Viktor az is bejelentette: két hét múlva Washingtonba utazik a Béketanács ülésére.

A Tisza Párt bemutatta 240 oldalas programját

Magyar Péter szombaton ismertette a párt 240 oldalas választási programját, amelyet – mint mondta – több mint ezer szakértő bevonásával állítottak össze. A Működő és emberséges Magyarország alapjai című dokumentumban a Tisza gazdasági növekedést, igazságosabb adózást, az egészségügy és az oktatás rendbetételét, valamint az ellopott közvagyon visszaszerzését ígéri.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Von der Leyen átvágná az EU költségvetésének gordiuszi csomóját – Magyarország is megfizetheti az árát

Von der Leyen átvágná az EU költségvetésének gordiuszi csomóját – Magyarország is megfizetheti az árát

Ursula von der Leyen bizottsági elnök történelmi léptékűnek nevezett, 2000 milliárd eurós uniós költségvetési javaslata első ránézésre valóban ambiciózusnak tűnt a júliusi bejelentéskor. A többéves pénzügyi keret (MFF) tervezete ugyan már akkor is komoly kritikákat váltott ki, egy friss elemzés arra jut: ezek a bírálatok talán még visszafogottnak is bizonyultak. Az infláció és a helyreállítási alap hiteltörlesztési költségeinek hatását kiszűrve az EU 2028–2034-es ciklusra tervezett költségvetése reálértéken kisebb lehet, mint a 2021–2027-es időszakra eredetileg előirányzott összeg. A javaslat ráadásul nemcsak a hagyományos forrásokhoz való hozzáférést szűkítheti, hanem a finanszírozási struktúra átalakításán keresztül az Európai Bizottság kezébe is több döntési jogkört koncentrálna. Ez különösen a felzárkózó tagállamok számára jelenthet kockázatot, miközben az EU egyre hangsúlyosabb versenyképességi elvárásokat támaszt velük szemben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×