A küldöttek csütörtök reggel választják ki a két politikus közül a Spitzenkandidadot, aki az Európai Bizottság következő elnökének posztjára pályázik majd.

Inkább két jó barátnak, mint vetélytársnak tűnhetett a kívülállók számára az Európai Néppárt listavezetői posztjára pályázó két politikus, akik szerda este az EPP Helsinki kongresszusán mérték össze erejüket egy valamivel több mint félórás vitában.

A bajor Manfred Weber és a finn Alexander Stubb fő mondanivalója és üzenete nem tért el:

mindketten pártjuk és Európa egységének megőrzésében látják a jövőt és a siker zálogát, és elutasítottak mindenféle diskurzust, ami jókra és rosszakra osztja fel Európát. Ez nem is burkoltan elsősorban Emmanuel Macron, francia államfőnek címzett kritika, aki nagy előszeretettel bírálja és populistának bélyegzi a magyar és a lengyel kormányt - írja a BruxInfo.

Az EPP parlamenti német frakcióvezetője és az Európai Beruházási Bank finn alelnöke abban is egyetértett, hogy Európát kívülről és belülről is ellenségek fenyegetik. A külső riválisok között említették meg Orosszországot és Kínát, és Stubb még Trumpot is idesorolta. Manfred Weber szerint mindez arra int, hogy az EU-nak növelnie kell az önvédelmi kapacitásait, éppen azért fontosnak nevezte, hogy a kül- és biztonságpolitika terén az egyhangúság elvét lehetőleg minél szélesebb körben a minősített többségi döntések váltsák fel.

A belülről bomlasztók között a korábbi finn kormányfő és külügyminiszter név szerint a lengyel és az olasz kormányt említette, a magyart nem.

Manfred Weber a jelenelginél hathatósabb eszközöket tart fontosnak a jogállam megvédése érdekében, mert enélkül szerinte az EU a külső vetélytársakkal szemben is fegyverteken lenne. A bajor keresztényszocialista szerint ezért a Bizottság következő elnökének egy „jogilag kötelező jogállamisági mechanizmust” kell javasolnia hivatalba lépését követően.

Alexandr Stubb úgy véli, hogy az EU-nak békét, prosperitást, biztonságot és stabilitást kell nyújtania állampolgárainak. A béke és a jólét terén véleménye szerint az Unió jól teljesített, ám a biztonság és a stabilitás terén csődöt mondott, ezért erre a két területre kell elsősorban koncentrálnia.

Riválisa az európai életmód megőrzése mellett szállt síkra, ami szerinte megkülönbözteti Európát a világ többi részétől és többek között magába foglalja a demokráciát, a jogállamot, a szociális piacgazdaságot és a kompromisszumkeresés művészetét is. Weber több ízben is felhívta a figyelmet annak fontosságára, hogy a kereszténydemokraták szociálisan érzékenyek legyenek és felkarolják az elesetteket.

Weber bírálta a kormányokat, amiért a migráció területén nem történt elegendő előrelépés. Fontosnak nevezte, hogy az EU visszaszerezze a külső határok fölötti ellenőrzést, de a szolidaritást is szükségesnek nevezte úgy, hogy mindenkinek hozzá kell járulnia a frontországok megsegítéséhez.

A következő évtized nagy kihívásának Afrikát tartja, amelyen egy Marshall-tervvel segítene.

Stubb több kérdéskörben is pontokba szedett programot hirdetett. Az EU határain kívül, Tunéziában és más afrikai országokban menekültközpontokat hozna létre, aminek a költségeit az EU és az ENSZ állná. Megerősítené a Frontexet, és „csak” a humanitárius okból menedékkérelemért folyamadókat osztaná el a tagállamok között. „Ha nem teszünk valamit az éghajlatváltozás ellen, akkor a 2015-ös migrációs válság gyalog-galopp lesz ahhoz képest, ami a jövőnkben vár ránk” - mondta.

Stubb bírálta, hogy manapság számos politikai vezető próbál az emberek félelmeire és a gyűlöletkeltésre appellálni. „A kompromisszumra manapság egyre gyakrabban vereségként tekintenek” - mutatott rá Weber.

Az EPP frakcióvezetője a populisták előretörésének egyik okát abban látja, hogy ma hiányoznak az olyan messze előremutató víziók, mint például annak idején Helmut Kohl kancelláré az euró bevezetésére és a német márka elhagyására. Emlékeztetett rá, hogy akkoriban a kancellár ezért nagyon sok bírálatot kapott, de ő 20-30 évvel előrébb gondolt.

A két vitapartner közül a finn jelölt különösen nagy hangsúllyal beszélt a digitális forradalomról és arról, hogy Európának ebben mindenképpen az élen kellene járnia.

Stubb egyébként az uniós versenypolitikát is megreformálná ennek érdekében. Manfred Weber inkább a robotizáció és a digitalizáció munkahelyekre gyakorolt negatív következményei felett aggódott. Szóba került a vitán ezen az alapon a bajor teherautósofőr, aki az önjáró gépkocsik miatt a jövőben munka nélkül maradhat. Stubb viszont úgy látja a jövő teherautósofőrjét, mint aki útközben a gyerekeivel beszélget.

A Brexit-alkuról szólva Weber fontosnak nevezte a különbségtételt az uniós tagság és a kívülállás között, egyúttal szoros és erős partnerségi viszony mellett törve lándzsát az Egyesült Királyság és az EU között. Stubb közölte, hogy még mindig nem érti, miért döntöttek a britek a kilépés mellett, és méltatta az uniós főtárgyaló, az ugyancsak néppárti Michel Barnier tevékenységét.

A kérdezz-felelek végén a vita moderátora mindkét néppárti jelölt kezét a magasba emelte. A 758 küldött csütörtök reggel szavazott a Spitzenkandidatról, aki a párt arca és listavezetője lesz az európai választásokon, és egyúttal a Néppárt bizottsági elnökjelöltje is.