Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója, az Arany Emlékbizottság titkára beszédet mond az Arany János költészetében megjelenő élővilágról szóló interaktív kiállítás megnyitóján a budapesti Magyar Természettudományi Múzeumban (MTM) 2017. október 9-én. A múzeum Aranyba foglalva című új időszaki kiállítása a Toldi, a Télben és A tölgyek alatt című Arany-versek néhány részlete kapcsán mutatja be a különféle állatokat, növényeket és természeti jelenségeket.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

Prőhle Gergely: furcsa a Magyarországot érintő kritikák természetrajza

Magyarország korábbi berlini nagykövete szerint amennyiben a német Manfred Weber lesz az Európai Bizottság következő elnöke, akkor valószínűleg nem felejti el azokat a gesztusokat, amelyeket a magyar kormánytól is kapott - mondta Prőhle Gergely volt berlini nagykövet az InfoRádiónak

Prőhle Gergely az InfoRádióban azt mondta: az Európai Néppárt úgynevezett csúcsjelöltje saját országa tartományi választásainak tapasztalataiból is leszűrhet bizonyos következtetéseket.

"Olyan időket élünk, amikor a politikai kommunikáció sallangjait legalábbis meg kell próbálni elválasztani a valódi tartalmaktól"

- fogalmazott a volt diplomata, aki szerint a leegyszerűsítés természetes, de nem örömteli velejárója a politikának. Ezt szerinte Kovács Zoltán magyar kormányszóvivő akkor is tudta, amikor bevándorláspárti politikusnak nevezte a csúcsjelöltté avanzsált Webert.

"Abban a vitában akkor az látszott logikusnak, hogy mindenki, aki megszavazta a Sargentini-jelentést, bevándorláspárti"

- tette hozzá. Szerinte ezt a kettősséget támasztja alá, hogy a Fidesz végül Manfred Weberre szavazott csütörtökön, és az is, hogy a Fidesz delegációja az európai értékekkel kapcsolatos néppárti nyilatkozatot is aláírta.

Prőhlének meggyőződése, hogy ha Manfred Weber "tényleg az Európai Bizottság elnöke lesz, akkor ezeket a tapasztalatokat és gesztusokat nem fogja elfelejteni".

A Magyarországot érő kritikák természetrajzát közben furcsának tartja, mert

"nagyon sok politikus, aki 2015-ben tüzet okádott a kerítésépítés miatt, most már hosszú, tömött sorokban zárkózik fel Orbán Viktor és a magyar kormány politikája mögött",

mondván, hogy a külső határok védelme mindennél fontosabb.

Az Európán kívüli hot-spotok, a helybe vitt segélyek ügyében az elmúlt három évben a kontinens átértékelte korábbi véleményét, ebben pedig éppen Németország jár élen, ahol a tartományi választások eredményei is ébresztőt fújhattak. Épp a CSU ismerte fel ezt a legkorábban, de az elmúlt hónapban lezajlott választások eredményeként úgy tűnik, hogy kicsit későn - fogalmazott Prőhle Gergely.

Felhívjuk figyelmüket, hogy Prőhle Gergely lesz az InfoRádió Aréna című műsorának vendége vasárnap este 18 órától.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Háború, halál, béke – Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×