Infostart.hu
eur:
372.65
usd:
339.33
bux:
143065.66
2026. november 19. csütörtök Erzsébet

Újabb, fegyverkezéssel kapcsolatos feszültség

Törökország saját, nagy hatótávolságú légvédelmi rakétarendszer kifejlesztésébe kezdett - mondta Recep Tayyip Erdogan török elnök szerdán Ankarában egy technológiai fejlesztésről szóló rendezvényen.

Erdogan kifejtette: a projektben a török Védelmiipari Igazgatóság, a török Tudományos és Technológiai Kutatóintézet (TÜBITAK), valamint az ASELSAN, illetve a ROKETSAN török hadiipari vállalatok vesznek részt. Mint fogalmazott: egyelőre csak a nevét fedem fel ennek a történelmi jelentőségű projektnek, "Lövészárok". Az első darabok átadását 2021 végére tervezzük - tette hozzá.

Erdogan beszédében hangsúlyozta:

"ahhoz, hogy napjaink világában függetlenségünket stabil alapokra helyezzük, minden területen saját technológiát kell kifejlesztenünk".

Törökországnak nincs más választása, minthogy a védelmi iparhoz hasonlóan a többi területen is tervező, fejlesztő, gyártó és exportáló országgá válik - mutatott rá a török elnök.

Az Sz-400-asok feszítik az USA-török kapcsolatokat

Ezzel párhuzamosan Hulusi Akar török védelmi miniszter a múlt héten azt nyilatkozta, hogy Ankara 2019 októberétől kezdi meg az Oroszországtól vásárolt Sz-400-as légvédelmi rakétarendszerek telepítését. Akar akkor azt mondta: jelenleg a személyzet kiválasztásának fázisában tartanak, a megfelelő embereket 2019 elejétől küldik Oroszországba továbbképzésre.

A török védelmi miniszter közölte azt is, hogy

Törökország az Sz-400-asokat a NATO-rendszertől "eltérően és függetlenül" használja majd.

Egyúttal hangsúlyozta: indokolatlannak tartja ezzel kapcsolatban az Egyesült Államok és a NATO aggodalmait, mert Törökország nem fogja hagyni, hogy az orosz rendszer az ő rendszereiknek "kényelmetlenséget" okozzon.

Az Sz-400-asok ügye az utóbbi hónapokban egyre inkább terheli az amerikai-török viszonyt. Donald Trump amerikai elnök augusztus közepén írta alá a washingtoni kongresszus által megszavazott védelmi költségvetést, amely kiköti, hogy a Pentagon mindaddig nem engedélyezheti F-35-ös harci repülőgépek eladását Törökországnak, amíg Ankara nem vállal kötelezettséget arra, hogy nem vesz több orosz fegyvert. A törvény értelmében amíg el nem készül az a jelentés, amely Törökországnak az F-35-ös vadászbombázók fejlesztési programjában való részvételét hivatott felülvizsgálni, az Ankara által vásárolt gépek leszállítását is felfüggesztik.

Augusztus végén Erdogan kijelentette, hogy az Sz-400-asok vételéről szóló üzletet a török és az orosz fél már megkötötte, ugyanakkor Törökországnak több mint 120 darab F-35-ös vadászbombázóra is szüksége van az Egyesült Államoktól.

Címlapról ajánljuk
Bodor Ádám: az elektrifikáció megállíthatatlan, át fog alakulni a budapesti flotta

Bodor Ádám: az elektrifikáció megállíthatatlan, át fog alakulni a budapesti flotta

Budapest a villamosok városa, különösen hosszú hálózattal rendelkezik, és már járnak elektromos buszok is a fővárosi közösségi közlekedésben. Az elektromos hajtás a jövő iránya – mondta Bodor Ádám, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában, hozzátéve, hogy ezzel együtt nem lenne jó cél csak elektromos járműveket üzemeltetni. Beszélt arról is, mennyi dízel buszt lehet kiváltani elektromossal vagy trolival, és mennyi elektromos járműhöz lehet elég áram Budapesten.

Hszi, Trump és Putyin találkozott – Elemző: diplomáciai egyeztetés volt, érdekegyezés nincs

Csiki Varga Tamás, a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője az InfoRádióban a nagyhatalmi vezetők egyeztetését diplomáciai és kommunikációs jelentőségűnek nevezte, mivel a nukleáris fegyverkezéssel kapcsolatos kezdeményezést senki nem tett, csak szavak hangzottak el ezzel kapcsolatban. Az elemző szerint 2027 elején lehet fordulat Ukrajnában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Dambisa Moyo: Mit kell tennie az Nvidia igazgatóságának?

Dambisa Moyo: Mit kell tennie az Nvidia igazgatóságának?

Jensen Huang, az Nvidia alapítója és hosszú ideje hivatalban lévő vezérigazgatója lemondott, így a vállalat igazgatóságára nehéz döntések várnak. Dambisa Moyo közgazdász, aki tizenöt éve ül nagy globális vállalatok igazgatóságaiban, öt alapelvet javasol a válság kezelésére. Az igazgatóságnak ragaszkodnia kell a megbízatásához, és a részvényárfolyam mellett minden érintett szempontját mérlegelnie kell. A rövid távú nyomás helyett a vállalat hosszú távú működésére kell összpontosítania. Moyo szerint a legfontosabb a stabilitás, ezért óv a nyilvánosan bejelentett döntések hirtelen visszavonásától, mert az a hitelesség elvesztéséhez vezethet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×