Infostart.hu
eur:
361.64
usd:
315.17
bux:
0
2026. szeptember 22. kedd Móric
Birmingham, 2018. október 3.Theresa May brit miniszterelnök felszólal a kormányzó brit Konzervatív Párt Birminghamben rendezett éves kongresszusán, 2018. október 3-án. (MTI/EPA/Neil Hall)
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Brexit: Theresa May tényleges előrelépésekről beszélt

A brit miniszterelnök szerint az elmúlt hetekben, "a sok-sok pontatlan találgatással" ellentétben tényleges haladást sikerült elérni a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszeréről folyó tárgyalásokon, és továbbra is elérhető a megállapodás.

Theresa May, aki hétfőn tartott rövid beszámolót a brexit-tárgyalások menetéről az alsóház képviselőinek, egyenes utalást tett ugyanakkor arra is, hogy az Észak-Írország és az Ír Köztársaság közötti jövőbeni határellenőrzés ügyében továbbra sincs egyetértés.

May kijelentette: "összességében véve" a brit kilépés feltételeit tartalmazó megállapodás elemeinek "óriási többsége már egyértelművé vált", és az Európai Unióval fenntartandó jövőbeni kapcsolatrendszer kereteiről és kiterjedéséről is "jórészt egyetértés van".

Theresa May szerint az ír-északír határellenőrzés ügyében is előrelépés történt, és az EU együttműködik Londonnal az erről szóló korábbi uniós javaslat keltette "nagyon is valós" brit aggályok orvoslása végett.

Az Ír Köztársaság és Észak-Írország határának majdani ellenőrzése a brexit-tárgyalások legsarkalatosabb megoldatlan kérdése. A brexit után ez a 499 kilométeres határszakasz az Egyesült Királyság és az EU egyetlen szárazföldi vámhatárává válik, mivel London ki akar lépni az EU vámuniójából is.

"Közös szabályozási térség" kontra "kombinált vámtérség"

Az Európai Bizottság néhány hónapja előterjesztett eredeti javaslata értelmében úgy lehetne elkerülni a hosszú évek óta nem létező fizikai határellenőrzés visszaállítását, hogy - amíg nem születik egyéb megoldás - az ír sziget egésze "közös szabályozási térséggé" alakulna át.

Ezt azonban a brit kormány elutasítja, azzal az érvvel, hogy így Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi része közé emelkedne vámhatár, és ez az Egyesült Királyság területi és gazdasági integritását csorbítaná.

A brit kormány nyáron kidolgozott alternatív javaslatcsomagja ehelyett közös szabadkereskedelmi térség létrehozását és ehhez közös szabálygyűjtemény kialakítását javasolja a fizikai áruk forgalmának szabályozására, olyan módon, mintha az Egyesült Királyság egésze és az Európai Unió "kombinált vámtérséget" alkotna.

Theresa May: nincs rá idő

Theresa May a londoni alsóházban tartott hétfői tájékoztatójában azt mondta, hogy ezzel a megoldási lehetőséggel jelenleg két probléma van. Az egyik az, hogy az Európai Unió álláspontja szerint a következő néhány hétben már nincs idő az Egyesült Királyság egészére kiterjedő vámjogi megoldás részletes kidolgozására, a másik pedig az, hogy az EU valójában továbbra is ragaszkodik az általa eredetileg előterjesztett, csak Észak-Írországra kiterjedő megoldási javaslathoz.

A brit miniszterelnök megismételte, hogy London semmiféle olyan egyezményt nem hajlandó elfogadni, amely veszélybe sodorná az Egyesült Királyság integritását.

A brit kormány mindemellett változatlanul ragaszkodik ahhoz is, hogy bármiféle jövőbeni közös vámjogi megállapodás csakis ideiglenes pótmegoldás lehet,

arra az esetre, ha a brit EU-tagság megszűnése után tervezett átmeneti időszak végéig nem sikerülne kidolgozni egy olyan átfogó gazdasági együttműködési keretrendszert, amely Észak-Írország sajátos problémáira is megoldást kínál - hangsúlyozta Theresa May.

Hozzátette: egyértelmű álláspontja az, hogy az Egyesült Királyság nem fog "véglegesen megrekedni" egy olyan egységes vámtérségben, amely nem teszi lehetővé, hogy saját jogán kereskedelmi megállapodásokat kössön más országokkal.

Theresa May kijelentette ugyanakkor, hogy London és az EU álláspontja e problémák ellenére sincs messze egymástól, és ő továbbra is hiszi, hogy elérhető a megállapodás az EU-val a brexit feltételrendszeréről.

Látogatás Barnier-nél

May hétfői alsóházi tájékoztatója előtt egy nappal, vasárnap este Dominic Raab brit brexit-ügyi miniszter felkereste brüsszeli hivatalában Michel Barnier-t, az Európai Bizottság brexit-főtárgyalóját, hogy megpróbáljanak megoldást találni az ír-északír határkérdésre az e héten esedékes EU-csúcsig, ám a találkozó eredménytelenül ért végett.

Jeremy Hunt brit külügyminiszter hétfőn a BBC-nek nyilatkozva - arra a kérdésre, hogy az uniós csúcson sikerülhet-e megoldást elérni - csak annyit mondott, hogy "ki tudja".

Címlapról ajánljuk
Szakszövetség: nagy bajba kerülhetnek a hamarosan lejáró napelemes pályázat résztvevői

Szakszövetség: nagy bajba kerülhetnek a hamarosan lejáró napelemes pályázat résztvevői

Két héten belül el kell számolniuk azoknak a családoknak, akik állami támogatással gyakorlatilag ingyen telepíthettek napelemeket illetve akkumulátoros tárolókat otthonaikra. A támogatást azonban nem családok, hanem a kivitelezők kapták, amelyek közül azóta sok csődbe ment, így nem sikerült lezárni a projektet. A bajba került családok, most a kormánytól várnak segítséget – erről beszélt az InfoRádióban a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség alelnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.09.22. kedd, 18:00
Bauer Bence
a Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Ukrajna egyesülni akart a NATO hatalmával, teljesen szétlőtték az oroszok egyik legfontosabb szektorát – Háborús híreink kedden

Ukrajna egyesülni akart a NATO hatalmával, teljesen szétlőtték az oroszok egyik legfontosabb szektorát – Háborús híreink kedden

Jarosław Kaczyński, a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) párt vezetője fedte fel a titkot, amely szerint Kijev 2022-ben felvázolta két ország összeolvadásának a tervét – írja a Gazeta. Oroszország 2022 februárjában nagyszabású katonai inváziót indított a szomszédos Ukrajna ellen, erre a lengyel politikus szerint meghökkentő tervet dolgoztak ki: egységes államot akartak létrehozni Lengyelországgal. Szerinte Kijevben az elsődleges cél, hogy a NATO tagjaivá váljanak. Az ukrán Fegyveres Erők Vezérkara friss jelentése szerint nagyon súlyos következményei voltak az orosz energetikai infrastruktúra elleni támadásoknak – közölte az RBK. A vezérkari jelentés szerint eddig az összes ilyen típusú létesítmény mintegy felének kellett leállítania a termelést, a teljes kapacitás 45 százaléka jelenleg üzemen kívül van. Cikkük folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×