Infostart.hu
eur:
379.85
usd:
321.98
bux:
126972.23
2026. február 23. hétfő Alfréd
Birmingham, 2018. október 3.Theresa May brit miniszterelnök felszólal a kormányzó brit Konzervatív Párt Birminghamben rendezett éves kongresszusán, 2018. október 3-án. (MTI/EPA/Neil Hall)
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Brexit: Theresa May tényleges előrelépésekről beszélt

A brit miniszterelnök szerint az elmúlt hetekben, "a sok-sok pontatlan találgatással" ellentétben tényleges haladást sikerült elérni a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszeréről folyó tárgyalásokon, és továbbra is elérhető a megállapodás.

Theresa May, aki hétfőn tartott rövid beszámolót a brexit-tárgyalások menetéről az alsóház képviselőinek, egyenes utalást tett ugyanakkor arra is, hogy az Észak-Írország és az Ír Köztársaság közötti jövőbeni határellenőrzés ügyében továbbra sincs egyetértés.

May kijelentette: "összességében véve" a brit kilépés feltételeit tartalmazó megállapodás elemeinek "óriási többsége már egyértelművé vált", és az Európai Unióval fenntartandó jövőbeni kapcsolatrendszer kereteiről és kiterjedéséről is "jórészt egyetértés van".

Theresa May szerint az ír-északír határellenőrzés ügyében is előrelépés történt, és az EU együttműködik Londonnal az erről szóló korábbi uniós javaslat keltette "nagyon is valós" brit aggályok orvoslása végett.

Az Ír Köztársaság és Észak-Írország határának majdani ellenőrzése a brexit-tárgyalások legsarkalatosabb megoldatlan kérdése. A brexit után ez a 499 kilométeres határszakasz az Egyesült Királyság és az EU egyetlen szárazföldi vámhatárává válik, mivel London ki akar lépni az EU vámuniójából is.

"Közös szabályozási térség" kontra "kombinált vámtérség"

Az Európai Bizottság néhány hónapja előterjesztett eredeti javaslata értelmében úgy lehetne elkerülni a hosszú évek óta nem létező fizikai határellenőrzés visszaállítását, hogy - amíg nem születik egyéb megoldás - az ír sziget egésze "közös szabályozási térséggé" alakulna át.

Ezt azonban a brit kormány elutasítja, azzal az érvvel, hogy így Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi része közé emelkedne vámhatár, és ez az Egyesült Királyság területi és gazdasági integritását csorbítaná.

A brit kormány nyáron kidolgozott alternatív javaslatcsomagja ehelyett közös szabadkereskedelmi térség létrehozását és ehhez közös szabálygyűjtemény kialakítását javasolja a fizikai áruk forgalmának szabályozására, olyan módon, mintha az Egyesült Királyság egésze és az Európai Unió "kombinált vámtérséget" alkotna.

Theresa May: nincs rá idő

Theresa May a londoni alsóházban tartott hétfői tájékoztatójában azt mondta, hogy ezzel a megoldási lehetőséggel jelenleg két probléma van. Az egyik az, hogy az Európai Unió álláspontja szerint a következő néhány hétben már nincs idő az Egyesült Királyság egészére kiterjedő vámjogi megoldás részletes kidolgozására, a másik pedig az, hogy az EU valójában továbbra is ragaszkodik az általa eredetileg előterjesztett, csak Észak-Írországra kiterjedő megoldási javaslathoz.

A brit miniszterelnök megismételte, hogy London semmiféle olyan egyezményt nem hajlandó elfogadni, amely veszélybe sodorná az Egyesült Királyság integritását.

A brit kormány mindemellett változatlanul ragaszkodik ahhoz is, hogy bármiféle jövőbeni közös vámjogi megállapodás csakis ideiglenes pótmegoldás lehet,

arra az esetre, ha a brit EU-tagság megszűnése után tervezett átmeneti időszak végéig nem sikerülne kidolgozni egy olyan átfogó gazdasági együttműködési keretrendszert, amely Észak-Írország sajátos problémáira is megoldást kínál - hangsúlyozta Theresa May.

Hozzátette: egyértelmű álláspontja az, hogy az Egyesült Királyság nem fog "véglegesen megrekedni" egy olyan egységes vámtérségben, amely nem teszi lehetővé, hogy saját jogán kereskedelmi megállapodásokat kössön más országokkal.

Theresa May kijelentette ugyanakkor, hogy London és az EU álláspontja e problémák ellenére sincs messze egymástól, és ő továbbra is hiszi, hogy elérhető a megállapodás az EU-val a brexit feltételrendszeréről.

Látogatás Barnier-nél

May hétfői alsóházi tájékoztatója előtt egy nappal, vasárnap este Dominic Raab brit brexit-ügyi miniszter felkereste brüsszeli hivatalában Michel Barnier-t, az Európai Bizottság brexit-főtárgyalóját, hogy megpróbáljanak megoldást találni az ír-északír határkérdésre az e héten esedékes EU-csúcsig, ám a találkozó eredménytelenül ért végett.

Jeremy Hunt brit külügyminiszter hétfőn a BBC-nek nyilatkozva - arra a kérdésre, hogy az uniós csúcson sikerülhet-e megoldást elérni - csak annyit mondott, hogy "ki tudja".

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor viszonválasza az ellenzéknek: önök mind Ukrajna pártjára álltak a hazájukkal szemben

Orbán Viktor viszonválasza az ellenzéknek: önök mind Ukrajna pártjára álltak a hazájukkal szemben

A miniszterelnök az Országgyűlés parlamenti időszakának megnyitóján értékelte az elmúlt hónapokat és a kormány munkáját. Erre ellenzéki képviselők válaszoltak, az elhangzottakra viszonválaszban reagált Orbán Viktor.

Beváltott szlovák ígéret: lekapcsolják a villanyt Ukrajna felé

Robert Fico egy vasárnap este a közösségi médiában közzétett videójában azt mondta, beváltja ígéretét, és lekapcsolja az ukránoknak az áramot. A szlovák kormányfő hétfőn ezért felkeresi az állami áramszállító vállalatot, az SEPS-t, és arra kéri a céget, hogy állítsák le az Ukrajnába irányuló rendkívüli villamosenergia-exportot.
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Mi lesz, ha Donald Trump tényleg megtámadja Amerika legnagyobb ellenségét? - Mutatunk 5 lehetséges forgatókönyvet

Mi lesz, ha Donald Trump tényleg megtámadja Amerika legnagyobb ellenségét? - Mutatunk 5 lehetséges forgatókönyvet

Donald Trump amerikai elnök állítólag erősen hajlik afelé, hogy megtámadja Iránt: több amerikai lap is megszellőztette a hétvégén, hogy a politikus legalább egy limitált, légi képességekre támaszkodó, stratégiai célpontokra korlátozódó katonai csapást végre akar hajtani a síita hatalom ellen. Egy Venezuelához hasonló, gyors és sikeres, párórás akció azonban abszolút nem borítékolható - sőt, kifejezetten valószínűtlen -, Irán ugyanis mind katonailag, mind politikailag, mind földrajzilag sokkal keményebb dió. Nézzünk meg öt forgatókönyvet, mi történhet, ha Donald Trump tényleg megtámadja Iránt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×