Infostart.hu
eur:
388.24
usd:
336.19
bux:
0
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Birmingham, 2018. október 3.Theresa May brit miniszterelnök felszólal a kormányzó brit Konzervatív Párt Birminghamben rendezett éves kongresszusán, 2018. október 3-án. (MTI/EPA/Neil Hall)
Nyitókép: MTI/EPA/Neil Hall

Brexit: Theresa May tényleges előrelépésekről beszélt

A brit miniszterelnök szerint az elmúlt hetekben, "a sok-sok pontatlan találgatással" ellentétben tényleges haladást sikerült elérni a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszeréről folyó tárgyalásokon, és továbbra is elérhető a megállapodás.

Theresa May, aki hétfőn tartott rövid beszámolót a brexit-tárgyalások menetéről az alsóház képviselőinek, egyenes utalást tett ugyanakkor arra is, hogy az Észak-Írország és az Ír Köztársaság közötti jövőbeni határellenőrzés ügyében továbbra sincs egyetértés.

May kijelentette: "összességében véve" a brit kilépés feltételeit tartalmazó megállapodás elemeinek "óriási többsége már egyértelművé vált", és az Európai Unióval fenntartandó jövőbeni kapcsolatrendszer kereteiről és kiterjedéséről is "jórészt egyetértés van".

Theresa May szerint az ír-északír határellenőrzés ügyében is előrelépés történt, és az EU együttműködik Londonnal az erről szóló korábbi uniós javaslat keltette "nagyon is valós" brit aggályok orvoslása végett.

Az Ír Köztársaság és Észak-Írország határának majdani ellenőrzése a brexit-tárgyalások legsarkalatosabb megoldatlan kérdése. A brexit után ez a 499 kilométeres határszakasz az Egyesült Királyság és az EU egyetlen szárazföldi vámhatárává válik, mivel London ki akar lépni az EU vámuniójából is.

"Közös szabályozási térség" kontra "kombinált vámtérség"

Az Európai Bizottság néhány hónapja előterjesztett eredeti javaslata értelmében úgy lehetne elkerülni a hosszú évek óta nem létező fizikai határellenőrzés visszaállítását, hogy - amíg nem születik egyéb megoldás - az ír sziget egésze "közös szabályozási térséggé" alakulna át.

Ezt azonban a brit kormány elutasítja, azzal az érvvel, hogy így Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi része közé emelkedne vámhatár, és ez az Egyesült Királyság területi és gazdasági integritását csorbítaná.

A brit kormány nyáron kidolgozott alternatív javaslatcsomagja ehelyett közös szabadkereskedelmi térség létrehozását és ehhez közös szabálygyűjtemény kialakítását javasolja a fizikai áruk forgalmának szabályozására, olyan módon, mintha az Egyesült Királyság egésze és az Európai Unió "kombinált vámtérséget" alkotna.

Theresa May: nincs rá idő

Theresa May a londoni alsóházban tartott hétfői tájékoztatójában azt mondta, hogy ezzel a megoldási lehetőséggel jelenleg két probléma van. Az egyik az, hogy az Európai Unió álláspontja szerint a következő néhány hétben már nincs idő az Egyesült Királyság egészére kiterjedő vámjogi megoldás részletes kidolgozására, a másik pedig az, hogy az EU valójában továbbra is ragaszkodik az általa eredetileg előterjesztett, csak Észak-Írországra kiterjedő megoldási javaslathoz.

A brit miniszterelnök megismételte, hogy London semmiféle olyan egyezményt nem hajlandó elfogadni, amely veszélybe sodorná az Egyesült Királyság integritását.

A brit kormány mindemellett változatlanul ragaszkodik ahhoz is, hogy bármiféle jövőbeni közös vámjogi megállapodás csakis ideiglenes pótmegoldás lehet,

arra az esetre, ha a brit EU-tagság megszűnése után tervezett átmeneti időszak végéig nem sikerülne kidolgozni egy olyan átfogó gazdasági együttműködési keretrendszert, amely Észak-Írország sajátos problémáira is megoldást kínál - hangsúlyozta Theresa May.

Hozzátette: egyértelmű álláspontja az, hogy az Egyesült Királyság nem fog "véglegesen megrekedni" egy olyan egységes vámtérségben, amely nem teszi lehetővé, hogy saját jogán kereskedelmi megállapodásokat kössön más országokkal.

Theresa May kijelentette ugyanakkor, hogy London és az EU álláspontja e problémák ellenére sincs messze egymástól, és ő továbbra is hiszi, hogy elérhető a megállapodás az EU-val a brexit feltételrendszeréről.

Látogatás Barnier-nél

May hétfői alsóházi tájékoztatója előtt egy nappal, vasárnap este Dominic Raab brit brexit-ügyi miniszter felkereste brüsszeli hivatalában Michel Barnier-t, az Európai Bizottság brexit-főtárgyalóját, hogy megpróbáljanak megoldást találni az ír-északír határkérdésre az e héten esedékes EU-csúcsig, ám a találkozó eredménytelenül ért végett.

Jeremy Hunt brit külügyminiszter hétfőn a BBC-nek nyilatkozva - arra a kérdésre, hogy az uniós csúcson sikerülhet-e megoldást elérni - csak annyit mondott, hogy "ki tudja".

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán kedden este megerősítette, illetve bosszút esküdött Ali Laridzsáni, az iráni Legfelső Nemzetbiztonsági Tanács titkárának és Golamreza Szolejmáninak, az iráni Forradalmi Gárdához tartozó Baszidzs erők parancsnokának a halála miatt. Teherán bosszúból Izrael középső részét vette légi támadás alá, Ramat Gan városában ketten meghaltak. Az éjszaka folyamán az izraeli hadsereg közölte: folytatták a Hezbollah elleni csapásaikat Dél-Libanonban, miközben Bahrein, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek mind iráni rakéták és drónok elfogásáról számolt be. Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága szerint 2,5 tonnás óriásbombákat vetettek be iráni rakétalétesítmények ellen a Hormuzi-szoros térségében, ugyanakkor Donald Trump többször elégedetlenségét fejezte ki a NATO-szövetségesek döntése miatt, akik nem küldtek hadihajókat a hajózási útvonal védelme érdekében. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×