Kiemelte, hogy nézeteltérések legfőképpen a jogállamiság és az emberi jogok ügyében vannak, és ezeket mindig szóvá kell tenni, mert csak a párbeszéd vezethet el a megértésig.

Mint mondta, a Németországnak és Törökországnak egyaránt stratégiai érdeke a jó kétoldalú kapcsolat.

A Németországban élő török közösség, a szíriai polgárháború, a migráció, a terrorizmus elleni harc, a NATO-tagság és egy sor további ügy összeköti a két országot, de a berlini és az ankarai vezetés igen eltérően gondolkodik arról, hogy "miként is kellene kinéznie egy demokratikus, szabad és nyitott társadalomnak".

A szíriai polgárháborúval kapcsolatban elmondta, hogy tárgyaltak Ídlib tartomány helyzetéről - ahol nagyszabású offenzívára készülnek a szíriai kormányerők és szövetségeseik -, és német-török-francia-orosz csúcstalálkozót kezdeményeznek. Reményeik szerint már októberben meg lehet tartani a találkozót.

A kapcsolatokat a 2016-os törökországi puccskísérlettel összefüggésben Törökországban letartóztatásba helyezett német állampolgárok ügye is megterheli.

A párbeszéd révén számos esetet sikerült rendezni, de öt német állampolgár még mindig fogságban van, és a német kormány az ő ügyükben is arra törekszik, hogy a lehető leghamarabb visszanyerjék szabadságukat - fejtette ki Angela Merkel, hozzátéve, hogy az ügyet a török elnökkel szombaton tartandó újabb megbeszélésen is napirendre veszik.

Arról a török követelésről, hogy minősítsék terrorszervezetnek a szakadár Kurdisztáni Munkáspártot (PKK) és az amerikai emigrációban élő Fetullah Gülen hitszónok mozgalmát, elmondta, hogy a PKK betiltott szervezet Németországban, a Gülen-mozgalom kérdésében pedig a német szerveknek további információkra van szükségük a döntéshez.

Angela Merkel arról is szólt, hogy Berlin és Ankara egyaránt elkötelezett az EU-Törökország menekültügyi megállapodás végrehajtása mellett. A többi között hangsúlyozta, Németországnak az az érdeke, hogy Törökország stabil legyen, és gazdaságilag is erős.

Recep Tayyip Erdogan köszönetet mondott Németországnak a Szíriából a hazájába menekült emberek ellátásának támogatásáért, és kiemelte, hogy elsősorban a gazdaság területén kell erősíteni az együttműködést.

A török államfő aláhúzta, hogy a német félnek tiszteletben kell tartania a független török igazságszolgáltatás döntéseit és a kétoldalú kapcsolatok, illetve mindkét ország biztonsága érdekében segítenie kell a török hatóságok munkáját. Így Törökország továbbra is követeli a puccskísérlettel összefüggésben terrorizmussal gyanúsított, Németországban tartózkodó személyek és a "több ezer PKK-tag" kiadatását.

Azt is elvárják, hogy adják át a török hatóságoknak a Cumhuriyet című lap Németországba menekült volt főszerkesztőjét, az "államtitkokat kiszolgáltató ügynök" Can Dündart.

Angela Merkel erről azt mondta, "nem titok", hogy Can Dündar ügyben sem egyeznek a vélemények.

Azzal kapcsolatban, hogy sajtójelentések szerint Recep Tayyip Erdogan a tájékoztató lemondását helyezte kilátásba arra az esetre, ha Can Dündar megjelenik, a kancellár kiemelte: az újságíró maga döntött úgy, hogy nem vesz részt a sajtóeseményen.

A tájékoztatóról biztonsági emberek kikísértek egy ellenzéki török újságírót, ennek oka egyelőre nem ismert.

Recep Tayyip Erdogan csütörtökön érkezett Németországba Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök meghívására. Steinmeier még a júniusi törökországi elnökválasztás előtt bejelentette, hogy meghívja hivatalos látogatásra a következő török államfőt, bárki is nyeri meg a választást.

A szövetségi elnök egy pénteki lapinterjúban kiemelte, hogy Recep Tayyip Erdogan háromnapos útja nem a kétoldalú kapcsolatok normalizálódásának jele. Mint mondta, "ettől még messze vagyunk", de a jó viszony helyreállítása megkezdődhet az elnöki vizittel.

A látogatás hivatalos programjának csúcspontja egy díszvacsora a szövetségi elnök hivatalában, a berlini Bellevue palotában Recep Tayyip Erdogan tiszteletére.

Az ankarai vezetés tevékenysége iránti kritika jeleként számos vezető német politikus lemondta részvételét. Nem vesz részt a vacsorán Angela Merkel sem.

Recep Tayyip Erdogan szombaton a kancellári hivatalban Angela Merkellel egy munkareggeli keretében folytatandó újabb tárgyalás után Kölnbe utazik, ahol felavatja a török állami vallásügyi hivatallal (Diyanet) szoros kapcsolatban álló németországi Török Iszlamista Vallási Intézmények Uniója (Ditib) új központi templomát, egy több mint 1200 férőhelyes dzsámit.

A török elnök látogatását számos tiltakozó megmozdulás kíséri, Berlinben kilenc tüntetést jelentettek be. A rendőrség nagyszabású intézkedésekkel, mintegy ötezer ember mozgósításával biztosítja a látogatás programjait és a demonstrációkat.