eur:
408.04
usd:
375.16
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Strasbourg, 2018. március 14.Az Európai Uniónak és az Egyesült Királyságnak a szigetország uniós kiválását követő kapcsolatáról ülésezik az Európai Parlament (EP) Strasbourgban 2018. március 14-én. A Brexit ügyében megszavazott határozatban a képviselők azt szorgalmazták, hogy a szigetország maradjon tagja a belső piacnak és a vámuniónak, ennek lehetőségét azonban a brit kormány kizárta. (MTI/EPA/Patrick Seeger)
Nyitókép: MTI/EPA/Patrick Seeger

Döntött az EP jogi szolgálata a Sargentini-jelentés szavazásának ügyéről

A tartózkodás nem fog leadott szavazatnak számítani a magyar jogállamisági helyzetről szóló különjelentés európai parlamenti (EP-) voksolásán - döntött hétfőn a képviselőtestület jogi szolgálata a parlament egyik szóvivőjének tájékoztatása szerint.

Az EP plenáris ülése szerda délben szavaz a zöldpárti Judith Sargentini által összeállított jelentésről, amely szerint Magyarországon fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és rendszerszintű sérülésének, ami indokolja az alapszerződés hetes cikke szerinti, gyakran atomfegyverként is emlegetett eljárás megindítását.

A dokumentum elfogadáshoz a leadott voksok több mint kétharmadára, illetve az összes képviselő abszolút többségének támogatására (vagyis legalább 376 szavazatra) van szükség. Ugyanakkor már a múlt héten vita alakult ki arról, hogy a tartózkodás nem szavazatnak, vagy egyáltalán szavazatnak számít-e, ezért az EP házbizottságaként működő testület kikérte a jogi szolgálat véleményét.

Sajtótájékoztatóján Jaume Duch Guillot, az EP egyik szóvivője hétfő délután újságírói kérdésre megerősítette, hogy

a szokásos eljárásrend szerint fognak eljárni, azaz a tartózkodás ezúttal sem fog leadott szavazatnak számítani.

A sajtóban korábban olyan vélemények is felmerültek, amelyek szerint az sem világos, hogy egy szavazás lesz-e szerdán vagy külön fognak voksolni a jelentésről és külön annak konklúziójáról, a jogállamisági eljárás kezdeményezéséről. Ennek kapcsán a szóvivő leszögezte: egyetlen voksolásra fog sor kerülni.

Szakértők szerint a hétfői állásfoglalás nyomán nőtt az esélye a jelentés jóváhagyásának.

Sargentini eközben bejelentette: jövőre nem jelölteti magát újra az Európai Parlament képviselőjének. "Elegem van az eredmény nélküli vitákból" - mondta.

Négyötödös többség kell az Európai Tanácsban

A jogállamisági eljárás megindításának szakértők szerint ebben a fázisban inkább politikai, mintsem jogi jelentősége lenne. Ha az EP elfogadja, akkor a tagállami kormányokat tömörítő tanács négyötödös többséggel dönt majd arról, valós-e a veszélye annak, hogy az országban csorbulnak az Európai Unió alapértékei. Itt már az EU alapértékeinek megsértését mondhatják ki, nem pusztán annak veszélyét. A folyamat itt még nem ér véget és nem rónak ki büntetést, mert arról már az általános ügyek tanácsában lévő miniszterek tanácsa dönt, minősített többséggel.

A hetes cikk olyan többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely az uniós alapértékek súlyos és rendszerszintű megsértése esetén - végső soron akár az érintett állam szavazati jogának a felfüggesztésével vagy más komoly szankcióval is járhat, de ehhez az összes többi EU-tag egyöntetű támogatására van szükség, amit az elemzők szinte kizártnak tartanak.

Ezt megelőzően még nem volt példa arra, hogy az Európai Parlament bármely tagország ellen kezdeményezze az eljárás megindítását. Lengyelország ellen a múlt év vége óta folyik a hetes cikk szerinti eljárás, azt azonban az Európai Bizottság kezdeményezte.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×