A külügyi nyilatkozat szerint erre az értelmetlen agresszív magatartásra Ankara késlekedés nélkül "ugyanazzal" válaszol. A nyilatkozat egyúttal arra szólítja fel Washingtont, hogy álljon el a török minisztereket sújtó korlátozásaitól.
Az Egyesült Államok kormánya Brunson fogva tartására hivatkozva nem sokkal korábban zárolta Süleyman Soylu török belügyminiszter és Abdulhamit Gül török igazságügyi miniszter amerikai javait, valamint megtiltotta, hogy amerikai állampolgárok bármiféle üzleti kapcsolatba kerüljenek a török kormány e két tagjával.
A török külügyminisztérium helytelennek nevezte Washington döntését és határozott tiltakozását fejezte ki a lépéssel szemben.
Mint írták: a szankciók nem összeegyeztethetőek az "állam komolyságával", de nem magyarázhatóak a jog és az igazság fogalmaival sem. Hozzátették: az amerikai döntés tiszteletlenül beleavatkozik Törökország jogrendszerébe, valamint ellentétes a török-amerikai kapcsolatok "lényegével", és "nagy károkat okoz a két ország közötti gondok megoldására irányuló konstruktív erőfeszítéseknek" is.
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter a Twitter-fiókján reagált a szankciók hírére. Közölte: amíg az Egyesült Államok vezetése nem ismeri fel, hogy jogtalan követeléseit ilyen módon nem tudja elérni, a problémákat nem tudják megoldani.
Az egyik érintett miniszter, Abdulhamit Gül szintén Twitteren tett közzé egy bejegyzést. Aláhúzta: ő Törökország földjén él és hal meg.
Nyomatékosította: még egy fája, de egyetlen kurusa (török váltópénz) sincs az Egyesült Államokban vagy bárhol máshol Törökországon kívül. Ha megadatik, talán egy nap majd szülőföldjén, a délkelet-törökországi Gaziantep tartományban vesz magának egy kis olajfaligetet - fogalmazott.
Süleyman Soylu török belügyminiszter egyelőre nem reagált az őt is érintő amerikai korlátozásokra.
Andrew Brunsont a 2016. júliusi török puccskísérlet után néhány hónappal tartóztatták le Izmirben, ahol egy kis protestáns templom prédikátora volt. A vádirat szerint az évtizedek óta Törökországban élő lelkész támogatja az összeesküvésért felelőssé tett nemzetközi gülenista mozgalmat - amelynek a török származású, Amerikában élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok a vezetője -, továbbá a szeparatista Kurdisztáni Munkáspártot (PKK), és kémkedett az Egyesült Államok javára. Ugyan a PKK-t Ankara mellett Washington is terrorszervezetnek tartja, Törökország a Gülen-hálózatot is annak tekinti. Brunson cáfolta az ellene felhozott vádakat.
A lelkipásztor ügye régóta terheli az amerikai-török viszonyt, de viszály csak azután robbant ki Ankara és Washington között, hogy a több mint másfél éve előzetesben ülő Brunsont múlt szerdán "egészségügyi gondokra" hivatkozva házi őrizetbe helyezték.
Donald Trump amerikai elnök és Mike Pence alelnök múlt csütörtökön szankciókkal fenyegette meg Törökországot az amerikai lelkipásztor fogva tartása miatt. A török vezetés a stratégiai partnerségre hivatkozva többször határozottan elutasította és tiszteletlennek minősítette a washingtoni nyilatkozatokat. Recep Tayyip Erdogan török elnök korábban Gülen kiadatásához kötötte az amerikai lelkész szabadon engedését.
A lelkipásztor ügyvédje, Ismail Cem Halavurt hétfőn azzal a kérelemmel fordult a bírósághoz, hogy oldják fel védence házi őrizetét és kiutazási tilalmát Törökországból, de a törvényszék kedden ismét elutasította a férfi szabadon bocsátását.
Brunson perében a következő tárgyalást október 12-én tartják.