Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
Moszkva, 2018. július 15.Vlagyimir Putyin orosz elnök (j) és Gianni Infantino, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség, a FIFA elnöke a világbajnoki trófea átadása előtt az oroszországi labdarúgó-világbajnokság Franciaország - Horvátország döntő mérkőzése után a moszkvai Luzsnyiki Stadionban 2018. július 15-én. Franciaország 4-2-re győzött. (MTI/EPA/Peter Powell)
Nyitókép: Peter Powell (MTI/EPA)

Sz. Bíró Zoltán: Oroszország szimpátiát akar kelteni

A labdarúgó-világbajnokság sikere és az 1980-as nyári olimpia távolsága feljogosíthatja Oroszországot, hogy megpályázza a 2036-os ötkarikás játékokat - mondta az Oroszország-szakértő az InfoRádió Aréna című műsorában.

Sz. Bíró Zoltán szerint van annak jelentősége, hogy egy-egy meccsre Vlagyimir Putyin elnök vagy Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök látogatott el. Az elnök a nyitómérkőzésen és a záró rendezvényen volt jelen,

„nyilván megadva azt, ami ennek a két nagyon fontos, kiemelt eseménynek jár”

– tette hozzá.

A sporteseményt követően, hétfőn az Orosz Olimpiai Bizottság elnöke, Sztanyiszlav Pozdnyakov bejelentette, hogy Oroszország érdeklődik a 2036-os olimpia megrendezése iránt. „Azt szeretnék elérni, hogy szimpátiát, figyelmet, érdeklődést keltsenek maguk iránt” – vélekedett Sz. Bíró Zoltán.

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy 2036 még messze van, és

kérdés, Oroszországnak milyen politikai beágyazottsága és kapcsolatrendszere lesz akkor.

Sz. Bíró Zoltán azt is kiemelte, hogy attól kezdve, hogy a Szovjetunió elkezdett részt venni az olimpiai játékokon, az oroszok sportsikerek sorát könyvelhették el, noha ezeket beárnyékolják az utóbbi évek doppingbotrányai. Sportnagyhatalmi státuszának köszönhetően és abból következően, hogy 1980-ban volt Oroszországban olimpia, jogos az igény, hogy 2036-ban ismét ott rendezzék meg a világeseményt, ezt a labdarúgó-világbajnokság sikere is erősíti.

Kibertámadások a vb-n

Sz. Bíró Zoltán szerint politikai bejelentés volt Putyin részéről, hogy az orosz informatikai rendszer kibertámadások millióit akadályozta meg a labdarúgó-világbajnokság alatt. A szakértő hozzátette:

kevés kapaszkodó van, amely pontosítja, hogy milyen jellegűek voltak ezek, mi volt a céljuk, valódi fenyegetést jelentettek-e, sőt ténylegesen megtörténtek-e.

„Nyilván arról is szó lehet, hogy most már hosszú idő óta napirenden van a nyugati sajtóban az orosz kibertámadások ügye, az a fajta beavatkozás, amelyik kísérte a 2016-os amerikai elnökválasztást, és egyébként európai választásokba is hasonló beavatkozási kísérletek történtek” – jegyezte meg Sz. Bíró Zoltán. Szerinte a bejelentés célja ennek a nemzetközi vélekedésnek az ellensúlyozása is lehet. „Nem csak mi mozgunk ott, hanem ti is mozogtok itt” – érzékeltette a lehetséges motivációt a szakértő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Megkezdődtek a nyolcaddöntők a foci-vb-n: Marokkó jutott először a legjobb 8 közé

Megkezdődtek a nyolcaddöntők a foci-vb-n: Marokkó jutott először a legjobb 8 közé

Marokkó 3-0-ra legyőzte Kanadát, és ezzel a negyeddöntőbe jutott a labdarúgó-világbajnokságon. A Paraguay–Franciaország meccs győztese vár rajuk a nyolc között. Kanada az első kieső a három rendező ország közül, az Egyesült Államok és Mexikó még versenyben van.

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Magyar Péter miniszterelnök videón és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A mai képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól alkalmazandó lesz. Mennek a vármegyék és a főispánok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Szombaton sincs megállás a belpolitikában: az egyetemi kuratóriumi pályázatok kiírása mellett továbbra is az uniós források és a költségvetés helyzete áll a fókuszban. Emellett napvilágot látott a kormány átfogó energiatörvény-tervezete, amely a dinamikus tarifák bevezetésével és komoly bürokráciacsökkentéssel reformálná meg a hazai árampiacot. Ezzel párhuzamosan az energiahatékonysági szabályok is szigorodnak, így az állami szervek az uniós értékhatár felett már csak közel nulla energiaigényű épületeket vásárolhatnak vagy bérelhetnek. A nap egyik legfontosabb politikai fejleményeként Magyar Péter fog beszélni arról, hogy a kormány benyújtja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek részleteit délután 16 órakor ismerteti egy rendkívüli bejelentésben. Szombati híreink a kormányzati munkáról percről percre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×