eur:
413.98
usd:
396.53
bux:
78741.84
2024. december 23. hétfő Viktória
Brüsszel, 2018. június 24.Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök, Angela Merkel német kancellár, Pedró Sanchez spanyol és Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök (b-j) az informális uniós migrációs és menekültügyi munkaértekezleten Brüsszelben 2018. június 24-én. (MTI/EPA/Olivier Hoslet)
Nyitókép: Olivier Hoslet

Túlléphet az EU a migrációs válságon?

Négy nappal az európai állam-, és kormányfők találkozója előtt vasárnap szűkebb körben tanácskoztak Brüsszelben az uniós vezetők. A eredetileg nyolc országnak összehívott úgynevezett minicsúcsra további nyolc állam első embere is elment.

Jó és fontos tanácskozásnak nevezte a vasárnapit a német kancellár. Brüsszeli információk alapján a minicsúcsot Angela Merkel javaslatára hívta össze az Európai Bizottság elnöke.

„Európai megoldást szeretnénk azokban a migrációs kérdésekben, ahol az lehetséges, és az egyes tagállamok közötti megoldást azokon a területeken, ahol az európai megoldás nem jöhet szóba”

– fogalmazott a kancellár.

A német politikus hangsúlyozta, mindenkinek egyformán ki kell vennie a részét a migrációs válság megoldását célzó erőfeszítésekből. „Mielőbb meg kell erősíteni az unió határvédelmi ügynökségét, a Frontexet, és ki kell szélesíteni a mandátumát” – emelte ki. Angela Merkel szerint a migránsok nem választhatják meg azt, hogy melyik országban folyamodnak menedékjogért. Megállapodás megkötését szorgalmazta Líbiával és más származási országokkal is, amelyre példaként az Európai Unió és Törökország között létrejött migrációs egyezményt említette.

A francia államfő szerint az Európai Unió politikai válságot él át a migrációs helyzet miatt, ezért – mint mondta – a migrációs együttműködés megvalósulhat 28 uniós tagországgal vagy kevesebbel. Emmanuel Macron a találkozót követően kijelentette: van európai megoldás, ugyanakkor egyes országokban politikai nyomás mutatkozik a migrációs kérdésekkel összefüggésben.

Az olasz miniszterelnök még a találkozó előtt bejelentette, hogy a római kormány teljesen új javaslatcsomagot dolgozott ki a migrációhoz fűződő problémák megoldására. Giuseppe Conte szerint tervezetük az angol European Multilevel Strategy for Migration nevet kapta, és célja a migráció hatékony és fenntartható szabályozása és kezelése, a dublini rendszer túllépésével.

Az osztrák kancellár is a külső határok védelmére, valamint a Frontex megerősítésére helyezte a hangsúlyt. Sebastian Kurz közölte: nagyon sokan támogatták azt, a korábban, már 2015-ben felvetett javaslatot, amely alapján a Földközi-tengeren megmentett migránsokat nem az Európai Unióba, hanem azon kívüli államokba kell vinni.

A hétvégi minicsúcsra Ausztria, Bulgária, Görögország, Málta, Németország, Olaszország, illetve Spanyolország vezetői kaptak meghívást; később azonban Belgium, Dánia, Finnország, Hollandia, Horvátország, Luxemburg, Svédország és Szlovénia is jelezte részvételi szándékát. A visegrádi államok csütörtökön tudatták, hogy nem kívánnak részt venni a találkozón.

Pénteken pedig Orbán Viktor miniszterelnök jogsértőnek nevezte az egyeztetést.

Gyévai Zoltán, a Bruxinfó főszerkesztője szerint semmi olyan árnyékmegállapodás nem született az uniós minicsúcson, amely hátrányosan érinthetné a visegrádi államokat. Lehet, hogy csak őszre születhet életképes megoldás a migrációs válságra – mondta az InfoRádiónak.

A főszerkesztő kiemelte: Angela Merkelnek a súlyos belpolitikai válság miatt volt fontos, hogy a találkozóra sor kerüljön. Míg a német kancellár azt szeretné, hogy az unióba bejutott migránsok belső mozgását korlátozzák, Olaszország abban érdekelt, hogy az országba érkező bevándorlókat el lehessen osztani a tagállamok között.

„Ez egy hosszabb vitának egy állomása volt, semmi konklúzió nem született”

– értékelte a csúcsot Gyévai Zoltán. A szakértő szerint körvonalazódtak bizonyos megállapodások és döntések. Két megoldási javaslat merült fel: az egyik szerint Európán kívül kell létrehozni befogadó központokat, a másik pedig az unió külső határain létrehozott hotspotok létrehozását támogatja.

A kötelező menekültkvótákat tartalmazó dublini reformmal kapcsolatban nem történt semmilyen árnyékmegállapodás, amely a visegrádi országok háta mögött döntött volna, ezt nem is lehet, mivel ez az Európai Tanácsnak kell döntést hoznia – tette hozzá a Bruxinfó főszerkesztője.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×