Infostart.hu
eur:
366.61
usd:
332.92
bux:
145087.09
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
Conflict Usa Flag Kim Jong-un North Korea Trump
Nyitókép: MaxPixel's contributors

Az enyhülés lépései: Amerika és Észak-Korea múltja, jelene és jövője

Rögös út vezetett a `90-es évektől az amerikai elnök és a észak-koreai vezető hamarosan kezdődő találkozójáig.

Észak-Korea a Szovjetunió felbomlása után kezdett bele rakéta- és fegyverkezési célú atomprogramjába, amelyet már Bill Clinton amerikai elnök is le akart állíttatni.

1994-ben volt a legfeszültebb a viszony ebben az időszakban a két ország között,

mikor az egykori dél-koreai elnök, Kim Jong-sam visszaemlékezései alapján Bill Clinton katonai támadást fontolgatott a diktatúra egyik nukleáris létesítménye ellen, ám dél-koreai szövetségese ezt hevesen ellenezte, mivel az esetleges háború milliónyi emberéletet követelt volna.

A krízist végül Jimmy Carter, még korábbi elnök személyes közbenjárásával kerülték el és a két ország felújította tárgyalásait.

1994-ben abban is megállapodtak, hogy az Egyesült Államok, Dél-Korea, Japán és az Európai Unió részvételével felépítenek két atomreaktort Észak-Koreában, aminek fejében Phenjan befagyasztja atomfegyverkezési programját. George W. Bush elnöksége alatt, 2002-re azonban kiderült, hogy Észak-Korea titokban uránt is dúsít, amire az Egyesült Államok leállította segélyezési programját, Kim Dzsong Il pedig – a jelenlegi észak-koreai vezető apja – így

kivonult az atomfegyverkezést korlátozó nemzetközi szerződésből.

Ebben az évben hangzott el George W. Bush sokat idézett mondata is, amelyben Észak-Koreát, Iránt és Irakot a gonosz tengelyének nevezte. Észak-Korea 2006-ban végezte el első kísérleti atomrobbantását, ám 2007-ben Bush elnök is egyezményt kötött a rezsimmel, amelyben az

Egyesült Államok lazított korábbi kereskedelmi szankcióin, és az országnak szállított segélyek mértékét is növelte.

Mivel azonban az észak-koreai vezetés a fegyverkezésre az ország fennmaradásának zálogaként tekintett, Barack Obama elnöksége idején, 2009-ben elvégezték második kísérleti atomrobbantásukat, 2012-ben pedig – miután 2011-ben fia, Kim Dzsong Un vette át a hatalmat az elhunyt Kim Dzsong Iltől – már nagy hatótávolságú ballisztikus rakétakísérletet is végrehajtottak, amelyet még több hasonló kísérletet követett ebben az időszakban az amerikai elnök törekvései ellenére.

Donald Trump elnök már röviddel 2017-es hivatalba lépése után kijelentette, hogy

Észak-Korea sosem tud "amerikai terület elérésére képes atomfegyvert kifejleszteni".

Júliusban Észak-Korea kilőtte első interkontinentális ballisztikus rakétáját, amelyet július 28-án egy második követett. Erre augusztus 8-án Donald Trump "tűzzel és haraggal" fenyegette meg Észak-Koreát.

Mindezt újabb észak-koreai atom és rakétakísérletek követték, amelyre egyre hevesebb nyilatkozatokkal reagált az amerikai elnök. Novemberben ismét

a terrorizmust támogató államok listájára helyezte az amerikai kormány a kommunista rezsimet, majd további szankciókat léptetett életbe.

Enyhülést a feszült viszonyban leginkább a Dél-Koreában, februárban rendezett téli olimpia melletti diplomáciai egyeztetések jelentettek, majd márciusban a dél-koreai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója Washingtonban bejelentette, hogy Donald Trump amerikai elnök hamarosan találkozik Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel.

Márciusban a kínai elnökkel, áprilisban pedig a dél-koreai államfővel találkozott Kim-Dzsong Un. Májusban ugyan lemondta az amerikai elnök a Szingapúrba tervezett találkozót, Phenjan szerinte ellenséges megnyilvánulásai miatt, miután az amerikai elnök fogadta az észak-koreai állampárt Központi Bizottságának alelnökét, aki átadta neki Kim Dzsong Un levelét, Trump közölte: mégis megtartják a szingapúri csúcstalálkozót.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nyugdíj-előtakarékosság: a pénztárak nagy össznépi ébredést látnak

Nyugdíj-előtakarékosság: a pénztárak nagy össznépi ébredést látnak

Új rekordokkal zárhatnak az idén a hazai önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárak az első háromnegyedévi teljesítmények alapján – derül ki az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének szektorelemzéséből. A szövetség főtitkára, Kravalik Gábor az InfoRádióban elmondta, ma már egyre kevésbé bízik a társadalom az államban, ezért szeretnék egyre többen előfinanszírozni nyugdíjas éveiket.

Varga Mihály a kamatdöntés indoklásakor: olvastam én is a 20 000 forintosokkal kapcsolatos találgatásokat

A Magyar Nemzeti Bank elnöke kedd délután sajtótájékoztatón ismertette a Monetáris Tanács friss alapkamatdöntésének hátterét, Varga Mihály kérdésekre is válaszolt. Elmondta, mire számít a közelgő három hitelminősítéstől, mit gondol a közelgő árrésstop-kivezetésről és az erdőben kiásott húszezres bankjegyek körül kialakult helyzetről.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
Lövik az oroszok Kárpátalját, szétbombázták a Krími hidat - Híreink az orosz-ukrán háborúról kedden

Lövik az oroszok Kárpátalját, szétbombázták a Krími hidat - Híreink az orosz-ukrán háborúról kedden

Az éjjel masszív támadás érte Moszvkát: a légvédelem több mint 800 drónt lőtt le az orosz főváros körül. Tegnap kiderült, hogy francia katonák teljesítenek szolgálatot Ukrajnában, akik főleg ukrán katonák képzésében és a francia haditechnikai eszközök karbantartásában segítenek. A donyecki fronton az oroszok Druzskivkát, Raiszkét, Limant és Mikolaivkát kezdték el kisebb létszámú gyalogosrajokkal támandi, nagyobb mozgásokról nincs hír. Hajnalban súlyos csapás érte a Krími hidat: a létesítmény egy szakasza leomlott. A nap folyamán orosz támadás érte Munkácsot és Ungvár térségében is drónokat észleltek. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×