eur:
408.06
usd:
374.99
bux:
0
2024. november 5. kedd Imre
Conflict Usa Flag Kim Jong-un North Korea Trump
Nyitókép: MaxPixel's contributors

Az enyhülés lépései: Amerika és Észak-Korea múltja, jelene és jövője

Rögös út vezetett a `90-es évektől az amerikai elnök és a észak-koreai vezető hamarosan kezdődő találkozójáig.

Észak-Korea a Szovjetunió felbomlása után kezdett bele rakéta- és fegyverkezési célú atomprogramjába, amelyet már Bill Clinton amerikai elnök is le akart állíttatni.

1994-ben volt a legfeszültebb a viszony ebben az időszakban a két ország között,

mikor az egykori dél-koreai elnök, Kim Jong-sam visszaemlékezései alapján Bill Clinton katonai támadást fontolgatott a diktatúra egyik nukleáris létesítménye ellen, ám dél-koreai szövetségese ezt hevesen ellenezte, mivel az esetleges háború milliónyi emberéletet követelt volna.

A krízist végül Jimmy Carter, még korábbi elnök személyes közbenjárásával kerülték el és a két ország felújította tárgyalásait.

1994-ben abban is megállapodtak, hogy az Egyesült Államok, Dél-Korea, Japán és az Európai Unió részvételével felépítenek két atomreaktort Észak-Koreában, aminek fejében Phenjan befagyasztja atomfegyverkezési programját. George W. Bush elnöksége alatt, 2002-re azonban kiderült, hogy Észak-Korea titokban uránt is dúsít, amire az Egyesült Államok leállította segélyezési programját, Kim Dzsong Il pedig – a jelenlegi észak-koreai vezető apja – így

kivonult az atomfegyverkezést korlátozó nemzetközi szerződésből.

Ebben az évben hangzott el George W. Bush sokat idézett mondata is, amelyben Észak-Koreát, Iránt és Irakot a gonosz tengelyének nevezte. Észak-Korea 2006-ban végezte el első kísérleti atomrobbantását, ám 2007-ben Bush elnök is egyezményt kötött a rezsimmel, amelyben az

Egyesült Államok lazított korábbi kereskedelmi szankcióin, és az országnak szállított segélyek mértékét is növelte.

Mivel azonban az észak-koreai vezetés a fegyverkezésre az ország fennmaradásának zálogaként tekintett, Barack Obama elnöksége idején, 2009-ben elvégezték második kísérleti atomrobbantásukat, 2012-ben pedig – miután 2011-ben fia, Kim Dzsong Un vette át a hatalmat az elhunyt Kim Dzsong Iltől – már nagy hatótávolságú ballisztikus rakétakísérletet is végrehajtottak, amelyet még több hasonló kísérletet követett ebben az időszakban az amerikai elnök törekvései ellenére.

Donald Trump elnök már röviddel 2017-es hivatalba lépése után kijelentette, hogy

Észak-Korea sosem tud "amerikai terület elérésére képes atomfegyvert kifejleszteni".

Júliusban Észak-Korea kilőtte első interkontinentális ballisztikus rakétáját, amelyet július 28-án egy második követett. Erre augusztus 8-án Donald Trump "tűzzel és haraggal" fenyegette meg Észak-Koreát.

Mindezt újabb észak-koreai atom és rakétakísérletek követték, amelyre egyre hevesebb nyilatkozatokkal reagált az amerikai elnök. Novemberben ismét

a terrorizmust támogató államok listájára helyezte az amerikai kormány a kommunista rezsimet, majd további szankciókat léptetett életbe.

Enyhülést a feszült viszonyban leginkább a Dél-Koreában, februárban rendezett téli olimpia melletti diplomáciai egyeztetések jelentettek, majd márciusban a dél-koreai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója Washingtonban bejelentette, hogy Donald Trump amerikai elnök hamarosan találkozik Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel.

Márciusban a kínai elnökkel, áprilisban pedig a dél-koreai államfővel találkozott Kim-Dzsong Un. Májusban ugyan lemondta az amerikai elnök a Szingapúrba tervezett találkozót, Phenjan szerinte ellenséges megnyilvánulásai miatt, miután az amerikai elnök fogadta az észak-koreai állampárt Központi Bizottságának alelnökét, aki átadta neki Kim Dzsong Un levelét, Trump közölte: mégis megtartják a szingapúri csúcstalálkozót.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×