A parlament felsőházának 348 tagja közül a jelenlévők közül 240-en szavaztak igennel 85 nem ellenében, 18-an tiltakoztak.
A nemzetgyűlés által már áprilisban elfogadott reformot némileg módosította a szenátus a vasutasok helyzetének javítására, de a reform lényegén nem változtatott, így a két ház által elfogadott szöveget egy parlamenti vegyes bizottságnak kell összefésülnie elsősorban a reform technikai kérdéseiben, várhatóan a jövő héten, mielőtt az végső szavazásra visszakerül az alsóház elé.
A reform költségcsökkentések mellett a 2020-tól meghirdetendő vasúti liberalizációra készítené fel az SNCF-et, amikor a piac fokozatos megnyitása értelmében külföldi vasúttársaságok is működtethetnek vonatokat a francia TGV-k útvonalain.
A kormány legfőbb célja, hogy megszüntesse a vasúti dolgozók kivételezett helyzetét,
amely a munkahelyek életre szóló szavatolását és az 50 és 55 év közötti nyugdíjba vonulást teszi lehetővé, miközben a franciák többségére a 62 éves nyugdíjkorhatár vonatkozik. Ez a változás 2020-tól lépne életbe a vasúthoz belépő dolgozókra.
A szenátus annyiban módosította a nemzetgyűlés által elfogadott szöveget, hogy a liberalizációt követően a konkurens cégekhez átlépő francia vasutasok jelenlegi helyzetét szavatolja, s azok bármikor visszamehetnek a korábbi feltételek alapján az SNCF-hez dolgozni.
Megtört az egység
Amióta a francia kormány május 25-én megerősítette, hogy átvállalja az állami vasúttársaság (SNCF) adósságállományának kétharmadát, valamint növeli a beruházási támogatást, megtörni látszik a szakszervezeti egység, miután a radikális CGT és a Sud folytatni kívánja a gördülő sztrájkot a vasúti reform ellen, amely eddig mintegy 400 millió eurós veszteséget okozott, a CFDT mellett viszont a második legnagyobb szakszervezet, az UNSA is a megmozdulás befejezését helyezte kilátásba.
A munkabeszüntetés júniusban még mindenképpen folytatódik, a vasutasok minden öt napból két napot sztrájkolnak, de abban már csak a dolgozók 15 százaléka vesz részt.