Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.54
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Hong Kong, 2017. január 25.Howard, Kim Dzsong Un első számú észak-koreai vezetőnek, a kommunista Koreai Munkapárt elnökének (b) és Dennis, Donald Trump amerikai elnöknek a hasonmásai egy video forgatása közben a hongkongi amerikai konzulátus épületénél 2017. január 25-én. (MTI/EPA)
Nyitókép: -------------------

Washington nem tesz engedményeket

Washington "nulla engedményt" tett és nem is áll szándékában engedményeket tenni Észak-Koreának - szögezte le az amerikai külügyminiszter a képviselőház külügyi bizottságának meghallgatásán szerdán.

Pompeo az első kongresszusi meghallgatásán vett részt, amióta a múlt hónapban átvette az amerikai diplomácia irányítását. A tárcavezető a külügyminisztérium költségvetéséről és politikai prioritásairól számolt be, de a legtöbb kérdést a törvényhozók Észak-Koreáról, Iránról és Oroszországról tették fel neki.

A külügyminiszter Észak-Koreáról szólva kifejtette, hogy az amerikai kormánynak nem célja "rossz megállapodás" tető alá hozása Phenjannal. Az Egyesült Államok felkészült arra is, hogy a június 12-re Szingapúrba tervezett csúcsértekezleten feláll a tárgyalóasztaltól, amennyiben az észak-koreai atomfegyver-programról szóló tárgyalások "nem a helyes irányban" haladnak - szögezte le. Ahogyan fogalmazott: "Ha nem a jó megállapodás kerül asztalra, akkor tisztelettel ugyan, de felállunk". Hozzátette: a csúcstalálkozó megtartása Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőtől függ.

Donald Trump szerdán ezzel kapcsolatban újságíróknak később kijelentette: a jövő hétre biztosan kiderül, hogy lesz-e csúcstalálkozója Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel.

Közben az amerikai sajtó arról számolt be: a hét végén amerikai küldöttség utazik Szingapúrba, hogy ott észak-koreai delegációval egyeztessen a június 12-re tervezett csúcstalálkozó részleteiről. Az ameriaki küldöttség tagja Joseph Hagin, a Fehér Ház helyettes kabinetfőnöke és Mira Ricardel, John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó helyettese.

Pompeo a meghallgatáson az egyik képviselő kérdésére válaszolva azt mondta: a Kim Dzsong Unnal Phenjanban tartott személyes találkozója alkalmával is egyértelműen közölte az amerikai kormány álláspontját az észak-koreai vezetővel.

Iránt illetően az amerikai diplomácia vezetője leszögezte: az Egyesült Államok a lehető legszélesebb körű együttműködést szeretné kialakítani "partnereivel, barátaival és szövetségeseivel" az általa fenyegetésnek minősített atomprogrammal szemben. Reményét fejezte ki, hogy június közepéig sikerül találkoznia és egyeztetnie Washington szövetségeseivel, köztük az európaiakkal is, az Iránnal kapcsolatos következő lépésekről.

Washington nem fogja eltűrni, hogy Oroszország beavatkozzék az idén novemberben tartandó, úgynevezett félidős kongresszusi választásokba - hangoztatta a külügyminiszter. Leszögezte: az amerikai kormányzat "megfelelő ellenintézkedéseket" hoz annak érdekében, hogy kivédje a szerinte "folyamatos orosz erőfeszítéseket" a novemberi választásokba történő beavatkozásra.

Az Egyesült Államokban novemberben - az elnöki ciklus félidejében - kongresszusi választásokat tartanak, amelynek során a 435 fős képviselőházat teljes egészében megújítják, a 100 fős szenátusnak pedig 35 tagját választják újra. Ezen kívül 39 szövetségi államban kormányzóválasztás is lesz.

A törvényhozók előtt Pompeo ugyanakkor nem fejtette ki konkrétan sem azt, hogy milyen erőfeszítésekről van szó, sem pedig azt, hogy milyen ellenintézkedések várhatóak. Kiemelte viszont, hogy az Egyesült Államok eddig még nem volt képes "hatékonyan" fellépni e kísérletek ellen.

A külügyminiszter - utalva a vélt orosz beavatkozási kísérletekre - dicsérte a Trump-kormány "hatalmas erőfeszítéseit Oroszország visszaszorítására", amelyekről azt mondta, hogy "fényévekkel jobbak, mint az előző kormányzatéi".

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×