eur:
408.04
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre

Ellenzéki tüntetők zárták el a repteret és megszálltak több fővárosi utat Örményországban

Örmény ellenzéki tüntetők szerdán lezártak néhány Jerevánba bevezető utat és több kereszteződést az örmény fővárosban, továbbá a repülőtér felé vezető utakat is, miután előző nap a parlament rendkívüli ülésén nem választotta meg miniszterelnökké az ellenzék vezéralakját, Nikol Pasinjánt.

Az ellenzéki politikus jelöltségét a kormányfői tisztségre csak 45 képviselő támogatta 56 ellenében, miközben megválasztásához 53 támogató voksra lett volna szükség a 105 tagú törvényhozásban, ahol a hatalmon lévő Köztársasági Pártnak (RPA) van többsége. Ara Babloján házelnök bejelentette, május 8-án fognak újabb szavazást tartani a miniszterelnök személyéről.

A Jelk (Kiút) ellenzéki pártszövetséget vezető Pasinján még hétfőn megállapodott az ellenzéki vezetőkkel, hogy ő lesz az egyetlen jelöltjük, a kormánypárt pedig nem állított jelöltet. A sikertelen keddi parlamenti szavazás után Pasinján tömeges polgári engedetlenségi akciók indítására szólította fel híveit.

Szerdán diákok százai lepték el Jereván központi útjait "Nikolt kormányfőnek" feliratot tartalmazó táblákkal. Ez idő alatt mások a járműveikkel dudáltak tiltakozásuk jeleként.

Egy 22 éves, pólóján Pasinján arcképét viselő diák, Szargisz Babaján a Reuters hírügynökség tudósítójának azt mondta, hogy megbénítják az egész várost, az egész országot.

Az 1in.am internetes portál hétfői tájékoztatása szerint az örmény főváros repülőterére vezető néhány úton hosszú sorok alakultak ki. Egyes autósok a közlekedési szabályokat áthágva igyekeztek megkerülni a tüntetők útlezárásait. A repülőtéri út blokádja miatt a Zvartnoc repülőtérre igyekvő embereknek néhány száz métert gyalog kell megtenniük. A RIA Novosztyi orosz hírügynökség értesülése szerint a légikikötő dolgozói közül mintegy kéttucatnyian csatlakoztak a tüntetőkhöz.

A rendőrség nagy erőket vezényelt a reptérhez. Egy rendőrtábornok az út szabaddá tételét követelte, de a tüntetők figyelmen kívül hagyták felszólítását. A védelmi tárca a Facebook közösségi portálra feltett közleményében azt követelte, hogy a tüntetők ne akadályozzák a védelmi tárca szolgálati járműveinek közlekedését. Ennek szükségességét az ország védelmével magyarázta.

Hírügynökségi jelentések szerint a helyzet feszült, de a rendfenntartó erők teljes mértékben visszafogottan reagálnak.

A sikertelen parlamenti szavazás után Pasinján kedden tömeges polgári engedetlenségi akciók indítására szólította fel híveit.

Varazdat Karpetján, a területi közigazgatási és fejlesztési miniszter helyettese a Facebookra kitett üzenetében azt írta, hogy az országban kialakult helyzet miatt feladja tisztségét. Mint írta, a jelenlegi helyzetben nem maradhat közömbös, ezért távozik. Azt sem tudja, hogy a lemondásáról szóló dokumentumot kinek adja át. Az elmúlt nyolc hónapban igyekezett mindent megtenni az ország jobbítása érdekében, de ezt már nem teheti. "Le kell rombolni a hazugság erődítményeit" - tette hozzá.

Örményországban április első felében kezdődtek el a Pasinján szervezte tömegtüntetések, tiltakozásul az ellen, hogy a kormányzó Köztársasági Párt az államfői posztot tíz éven át betöltő, oroszbarát Szerzs Szargszjánt válassza kormányfővé. Az ellenzék úgy vélte, hogy a nemrég életbe lépett, a kormányfői jogköröket kiterjesztő alkotmánymódosítás csakis Szargszján hatalmon maradását szolgálta. Az április 17-én kormányfővé választott Szargszján a tiltakozások hatására hat nap után lemondott posztjáról, s helyére közeli szövetségesét, Karen Karapetján volt kormányfőt választották meg ügyvezető kormányfőnek.

Oroszország, amely Örményország legfőbb szövetségese, csütörtökön közvetíteni próbált a válságban, amelyet a Kreml hivatalosan "örmény belügynek" nevez. Karen Karapetján telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, akivel egyetértettek abban, hogy az örmény válsághelyzetet kizárólag az érvényes alkotmány keretei között, a 2017 áprilisában megtartott legitim parlamenti választások eredménye alapján lehet rendezni.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×