Infostart.hu
eur:
367.03
usd:
316.62
bux:
148622.5
2026. szeptember 1. kedd Egon, Egyed
Donald Trump amerikai elnök az amerikai törvényhozás, a kongresszus két háza előtt mondott beszédének végén a washingtoni Capitoliumban 2025. március 4-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Getty Images pool/Win McNamee

Ideológiamentesítés - Tudós kritikusai szerint Donald Trump épp most írja át a történelmet

Donald Trump amerikai elnök egy új rendeletében azt az utasítást adta, hogy mentesítsék az amerikai kormány által alapított, múzeumokat, illetve oktatási és kutatóközpontokat magában foglaló Smithsonian Intézetet "a nem odaillő, megosztó és Amerika-ellenes ideológiától".

Több amerikai polgárjogi aktivista és történész viszont élesen bírálta a csütörtökön kiadott dokumentumot, amelyben az elnök azt kifogásolja, hogy a Smithsonian Intézet az ország történelmének átírásán dolgozik.

"Az igazság és a józan ész helyreállítása az amerikai történelemre vonatkozóan" címet viselő rendelet úgy fogalmaz: "az utóbbi évtizedben az amerikaiak azt láthatták: összehangolt és széles körű erőfeszítések történtek arra, hogy átírják az amerikai történelmet, és az objektív tények helyére egy ideológia által vezérelt, torz narratívát helyezzenek".

"Ez a revizionista mozgalom arra törekszik, hogy aláássa az Egyesült Államok nagyszerű vívmányait azzal, hogy rossz színben próbálja feltüntetni az ország alapelveit és történelmi mérföldköveit. (...) A történelem átírása mélyíti a társadalmi különbségeket, és táptalajt ad egyfajta nemzeti szégyenérzetnek" - áll az elnöki rendeletben, amely kimondja, hogy az "egykor széleskörű tiszteletnek örvendő és az amerikai kiválóság jelképének tekintett Smithsonian Intézet az utóbbi években egy megosztó, faji középpontú ideológia befolyása alá került".

A jogszabályban konkrétan megnevezik az Afroamerikai Történeti Múzeumot, amely a szöveg szerint azt az üzenetet közvetíti a látogatóknak, hogy a "kemény munka", az "individualizmus" és a "nukleáris családmodell" a "fehér kultúra" nézőpontjai. Az Amerikai Nőtörténeti Múzeum pedig "arra készül, hogy a férfi sportolók női sportokban való részvételét ünnepelje".

A rendelet felhatalmazza J. D. Vance alelnököt, hogy végezzen vizsgálatokat azon programok, rendezvények betiltása érdekében, amelyek "gyengítik a közös amerikai értékeket" vagy "faji alapon megosztják az amerikaiakat".

Donald Trump továbbá utasította Doug Burgum belügyminisztert, hogy vizsgálja meg: eltávolítottak vagy átalakítottak-e az országban bármilyen emlékművet 2020 óta azzal a céllal, hogy "állandósítsák az amerikai történelem hamis rekonstrukcióját, vagy minimalizálják bizonyos történelmi események vagy személyiségek értékét".

Clarissa Myrick-Harris történész, az atlantai Morehouse College professzora pénteken úgy nyilatkozott: az elnöki rendelet olyan benyomást kelt, mintha az új kormány megpróbálná tagadni, hogy a rabszolgaság intézménye egyáltalán létezett, illetve hogy a fekete közösségek szegregációja és az ellenük elkövetett rasszista erőszakcselekmények valóban megtörténtek.

Yvette Clarke, a Kongresszus fekete tagjait tömörítő csoport (CBC) elnöke úgy vélekedett, Donald Trump rasszista célzattal akarja eltorzítani a nemzeti narratívát.

"Mi nem menekülünk a történelmünk elől, nem akarjuk annak egyes részeit kitörölni csak azért, mert azok nem tetszenek nekünk" - írta közleményében.

"Mi felkaroljuk országunk egész történelmét, a jó, a rossz és a rettenetes részeket is" - tette hozzá Yvette Clarke.

Címlapról ajánljuk

Átrendezték a kormányzati hatásköröket, Ruff Bálintnál a titkosszolgálat

A kormány átalakította a miniszterek közötti hatásköröket, a változások hétfő este jelentek meg a Magyar Közlönyben. Az anyakönyvezés, lakcímnyilvántartás nem a belügyi tárcánál, hanem a technológiai miniszternél lesz. Bóna Szabolcs agrárminiszter tárcája is erősödött.
inforadio
ARÉNA
2026.09.02. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Új szakaszba lép Trump legnagyobb katasztrófája: a "muszlim NATO" lehet az utolsó reménye

Új szakaszba lép Trump legnagyobb katasztrófája: a "muszlim NATO" lehet az utolsó reménye

Fél évvel ezelőtt támadta meg Iránt az Egyesült Államok és Izrael, és kisebb-nagyobb megszakításokkal, de azóta is zajlanak az összecsapások a Közel-Keleten. A felek június közepén "tűzszünetben" egyeztek meg, de ez nem vette elejét a ki-kiújuló harcoknak, a 60 napos határidő pedig, amelyet arra szabtak, hogy diplomáciai úton rendezzék az ellentéteiket, megoldás nélkül lejárt. A Trump-kormányzat múlt héten "gazdasági D-napot" hirdetett, hogy fokozott pénzügyi nyomásgyakorlással és büntetőintézkedésekkel kényszerítse térdre az iszlám köztársaságot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fegyverek elnémultak volna: egy hónapos szünet után Washington vasárnap iráni rakétaállásokat támadott a Larak-szigeten, amire Teherán rakétacsapásokkal válaszolt az amerikai hadsereg jordániai bázisai ellen. A katonai helyett gazdasági mederben folytatódhat az iráni konfliktus? Látszódik a konfliktus vége, vagy még hosszú évekig húzódhat? Hogyan változtak az Egyesült Államok és a regionális hatalmak közötti erőviszonyok az elmúlt fél év tükrében? A Global Insight legfrissebb adásában erről kérdeztük Csicsmann Lászlót, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatóját és a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatóját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×