Holger Münch a Handelsblatt című üzleti lapban közölt interjúban arra a kérdésre, hogy mivel magyarázható a német lakosság biztonságérzetének romlása, elmondta, hogy az "objektív és a szubjektív biztonság egymástól függetlenül változik", ami azt jelenti, hogy "ha ön a globalizációt, a terrorizmust és talán a migrációt is fenyegető jelenségnek tartja, akkor nem fogják megnyugtatni a statisztikák, amelyek igazolják, hogy csökken a bűncselekmények és az erőszakos bűncselekmények száma is".
"Nagyon biztonságos országban élünk"
- emelte ki arra a kérdésre, hogy Németországban a jog és a rend uralkodik-e. Hozzátette, hogy ettől függetlenül a biztonsági szerveknek folyamatosan fejlődniük kell. Példaként említette, hogy a legutóbbi nagyszabású terrortámadás, a 2016 decemberében egy berlini karácsonyi vásáron elkövetett iszlamista merénylet után a pályaudvarok biztonsági kameráinak és a köztéri térfigyelő kamerák felvételeinek elemzéséhez több rekesznyi számítógép-merevlemezt és pendrive-ot (USB-csatlakozóval ellátott adathordozót) kellett beszállítani a BKA központjába. A merénylő mozgásának feltárásához az összes anyagot végig kellett nézni, ami hetekig tartott. Az ilyen adattömegek elemzéséhez új, korszerű módszereket kell alkalmazni, ezért azt tervezik, hogy a kamerák felvételeit rögzítik egy központi rendőrségi platformon, majd személy- és arcfelismerő szoftverek segítségével vizsgálják meg őket.
Arra a felvetésre, hogy Jens Spahn egészségügyi miniszter, az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa nem tartja nagyon biztonságosnak az országot, és úgy véli, hogy az állam bizonyos nagyvárosok egyes részein, például Duisburg, Essen vagy Berlin munkásnegyedeiben nem tudja érvényesíteni a törvényeit, a legszélesebb jogkörű rendőri szerv vezetője kijelentette, hogy
"Németországban nincsenek no-go övezetek, de természetesen előfordulhat, hogy városrészek elsodródnak".
Az ilyen "problémás negyedek" helyzetének javításához nemcsak rendőri, hanem sok egyéb intézkedésre, például szociális és városépítészeti lépésekre is szükség van - tette hozzá.
Arra a felvetésre, hogy sokhelyütt zavartalanul tevékenykednek bűnözői csoportok és úgynevezett klánok - bűnözéssel foglalkozó, jellemzően libanoni nagycsaládok -, kiemelte, hogy fontos időben felismerni a szervezett bűnözői hálózatok kiépülését, és fellépni a folyamat ellen. Az úgynevezett klánbűnözés pedig a kilencvenes évek politikájának következménye is - mondta a BKA elnöke.
Kifejtette, hogy olyan csoportokról van szó, amelyek tagjai éveken keresztül tartózkodási engedély nélkül éltek az országban, így nem tudtak legális jövedelemmel hozzájárulni családjuk fenntartásához, és nem tudtak pozitív példát állítani a következő nemzedék elé. Ezért kialakult egy "bűnözői szubkultúra", amelynek felszámolásához következetes integrációs és következetes idegenrendészeti munka is kell. A rendőrség tevékenysége mindig csak egy része a stratégiának - mondta Holger Münch.
A terrorizmusról szólva kiemelte, hogy a 2016-s berlini támadás feltárta a biztonsági szervek rendszereinek gyengeségeit, ezért a közveszélyesként besorolt, terrorcselekmény elkövetésére hajlandónak tartott személyekkel kapcsolatos munkamódszereket is továbbfejlesztették. Így kidolgoztak egy veszélyértékelő rendszert, amellyel személyre szabott intézkedési tervet lehet készíteni az olyan emberek ügyében, mint Anis Amri, a merénylet elkövetője. Azonban így sem lehet 100 százalékos garanciát vállalni arra, hogy a hatóságok meg tudnak előzni egy támadást - tette hozzá a BKA elnöke.
Elmondta, hogy a terrorveszély továbbra is magas Németországban, és a következő években nem várható a veszély enyhülése. A terrorcselekmény elkövetésére hajlandó személyek száma is emelkedik, jelenleg nagyjából 760 ilyen emberről van tudomásuk a hatóságoknak. Hozzátette, hogy 2017-ben Európában több terrortámadás történt, és ezeknek halálos áldozataik is voltak, a német hatóságoknak viszont sikerült megakadályozniuk három támadást.