Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Trebes, 2018. március 23.A francia Országos Csendőrségi Beavatkozási Csoport (GIGN) egyik tagja (k) a Super U szupermarket épületénél a dél-franciaországi Carcassonne-tól keletre fekvő Trebes településen, ahol legkevesebb két ember életét vesztette, amikor 2018. március 23-án egy fegyveres túszokat ejtett az üzletben. A rendőrök lelőtték a túszejtőt, aki azt állította, hogy az Iszlám Állam (IA) terrorszervezethez tartozik. (MTI/EPA/Sebastian Nogier)
Nyitókép: SEBASTIAN NOGIER

Három halottja és 16 sebesültje van a dél-franciaországi támadásnak

Három embert ölt meg és tizenhatot sebesített meg három támadásban a dél-franciaországi túszejtő pénteken, legalább két sebesült állapota súlyos - közölte Emmanuel Macron francia államfő péntek este. Egy embert előállítottak az ügyben. A párizsi főügyész újabb részleteket közölt a merényletről.

Az államfő közölte, hogy Franciaország iszlamista terrortámadást szenvedett el. Hozzátette: a biztonsági szolgálatok vizsgálják, hogy az Iszlám Állam terrorszervezetnek köze volt-e a támadáshoz. Ismételten hangsúlyozta, hogy ő, akárcsak miniszterelnöke és kormánya, elkötelezett a terrorizmus elleni harc iránt.

Emmanuel Macron, aki brüsszeli látogatását lerövidítve tért vissza Párizsba, a belügyminisztériumban tartott rövid sajtótájékoztatóján nagyra értékelte a rendvédelmi szerveknek az akcióban tanúsított elkötelezettségét és szakmaiságát.

Külön szólt Arnaud Beltrame 45 éves csendőrtiszt hősiességéről, aki önként vállalta, hogy a támadó által élő pajzsként használt túsz helyett a túszejtővel marad. Mint mondta, az alezredes az életéért küzd. A BFM hírtelevízió úgy tudja, hogy a férfit a torkán érte a lövés.

Így történt

  • Péntek délelőtt a 26 éves Redouane Lakdim marokkói származású, carcassonne-i lakos először megállított egy gépkocsit, rálőtt vezetőjére és utasára, majd Carcassonne-ban a kaszárnya közelében kocogó rohamrendőrökre lőtt, ezután hajtott a kisváros szupermarketjéhez, ahová kézifegyverrel több lövést leadva behatolt, és túszokat ejtett.
  • A támadó a rendőrök közbelépésére a túszok többségét elengedte.
  • A csendőrség alezredese önként vállalta, hogy a támadóval marad az utolsó túsz elengedésérért cserébe. Működő mobiltelefonját az asztalra helyezte, a csendőrség elit egységének tagjai ezen keresztül hallották meg, hogy a túszejtő rálőtt, megrohamozták az épületet, és megölték a támadót.

Lakdim azt állította, hogy kapcsolatban áll az Iszlám Állammal, a terrorszervezet közleményben vállalta magára a támadás elkövetését, és a túszok elengedéséért állítólag Salah Abdeslam, a 2015. november 13-i párizsi merényleteket elkövető kommandó egyetlen életben maradt tagjának szabadon engedését követelte.

Frissítés: újabb részletek a merényletről

Francois Molins párizsi főügyész, a terrorelhárítási ügyészség vezetője, aki péntek délután Trebes-be érkezett, megerősítette, hogy a támadó Marokkóban született. Elmondta, hogy a férfi egy fehér Opel Corsa gépkocsiból lőtt rá Carcassonne-ban a civil ruhában kocogó rohamrendőrökre, mintegy 200 méterre a laktanyájuktól. Előzőleg súlyosan megsebesítette a gépkocsi vezetőjét, utasát pedig megölte. A szupermarket előtt megtalálták az elrabolt gépkocsit.

A főügyész elmondta, hogy az ügyészség egyebek mellett terrorszervezet keretében elkövetett szándékos emberölés, emberölési kísérlet, bűnszövetkezetben elkövetett bűncselekmény ügyében indít nyomozást. Tisztázásra vár, kitől és hogyan tett szert a támadó a fegyverre - mondta. Hozzátette, hogy az ügyben egy személyt előállítottak, akiről közelebbit nem közölt, csak annyit árult el, hogy az elkövetővel együtt élő nő az illető.

Francois Molins megerősítette, hogy a férfit a carcassonne-i bíróság több ízben is elítélte kisebb bűncselekmények - 2015-ben kábítószer-élvezet - miatt, 2016 és 2017 között pedig a hírszerzés figyelte, de a férfi nem mutatta a radikalizálódás előjelét.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×