Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson

Kormányátalakítás Franciaországban

Emmanuel Macron francia államfő egyik legközelebbi politikustársát, Benjamin Griveaux-t, a gazdasági minisztérium eddigi államtitkárát nevezte ki péntek este az új kormányszóvivőnek.

A tisztséget eddig betöltő Christophe Castanert múlt szombaton választotta meg vezetőjének az államfő pártja, a Köztársaság lendületben (LREM), ezért kénytelen volt távozni a kormányszóvivői székből. A politikus ugyanakkor a kormány tagja marad a parlamenti kapcsolatokért felelős államtitkárság vezetőjeként, amely tisztséget eddig is betöltötte.

Az államfővel egyidős Benjamin Griveaux (mindketten decemberben ünneplik a negyvenedik születésnapjukat) az LREM egyik alapítója, a tavaszi elnökválasztási kampányban Emmanuel Macron szóvivője volt, korábban a Szocialista Párt színeiben politizált.

A jobboldalról érkezett Edouard Philippe által vezetett kormányba további két új tagot is kinevezett Emmanuel Macron.

A 39 éves szocialista Olivier Dussopt a közszolgálatért felelős államtitkár lett a költségvetési tárcánál, míg az üzleti szférából érkező 49 éves, pártonkívüli Delphine Gény-Stéphann vette át Benjamin Griveaux államtitkárságát a gazdasági tárcánál.

Az LREM hétvégi kongresszusát követően eredetileg a hét elejére várt kormányátalakítást azért csak pénteken jelentette be az elnöki hivatal, mert az új kormánytagok vagyonbevallását előzetesen ellenőrizte a közélet átláthatóságért felelős hatóság.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×