eur:
410.64
usd:
393.87
bux:
0
2024. december 28. szombat Kamilla

A miniszterelnök és az államfő konfliktusa Lengyelországban

Lengyelországban nélkülözhetetlen a bírósági reform, a törvényszékek rosszul működnek, az államfői vétó lelassította a változásokat - hangsúlyozta hétfő esti, Andrzej Duda aznap bejelentett kettős vétójára reagáló, a lengyel közmédiában sugárzott beszédében Beata Szydlo lengyel kormányfő.

Andrzej Duda lengyel államfő hétfőn közölte, hogy vétót emel a lengyel igazságügyi átalakítással kapcsolatos három törvény közül kettő, az országos igazságszolgáltatási tanácsot (KRS) és a legfelsőbb bíróságot érintő jogszabály ellen.

Szydlo felidézte: az igazságügy megreformálása a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) választási programjának része volt. Elmondta: a választókkal megtartott számos találkozón a lengyel közbenjárását kérték, mert "tanácstalanok a bírói korporációval való összeütközésben".

Kiemelte: az általános elvárások ellenére a bíróságokat az 1989-es rendszerváltás óta egyik kormány sem reformálta meg. "A reform nélkülözhetetlen, a bíróságok ma rosszul működnek" - értékelte a kormányfő.

Rámutatott: pártja stabil parlamenti többséggel rendelkezik. "Nem mondunk le az állam megjavításáról" - jelentette ki, hozzáfűzve: az elnöki vétó "lelassította a reformmal kapcsolatos munkát, sőt, biztatásként fogták fel azok, akik az igazságtalan rendszer fenntartásáért harcolnak."

Elmondta: pártja kész tárgyalni a reform részleteiről, ez azonban nem eredményezheti a változások "holtpontra jutását". "Az államfő döntése érthetetlen lehetett azok számára, akik jó változásra várnak, de annál inkább egységre kell törekednünk" - mondta, hozzáfűzve: nem szabad engedni a tüntetések és a külföld nyomásának. "Jogállamot akarunk, és nem a jogászok államát" - jelentette ki.

Hangsúlyozta: a PiS "párbeszédet és együttműködést akar", egyúttal "nem mond le három követelményről, melyek nélkül nem sikerül az igazságügy mélyreható reformja". Első köveleményként említette, hogy az igazságügyből távozzanak azok, akik "felelősök az eddigi botrányos gyakorlatért, részt vettek benne, vagy beleegyezésüket adták ahhoz".

Második követelményként olyan változások végrehajtásának szükségességét hangsúlyozta, melyek nyomán "a bírák felelősök lesznek a jog megszegéséért". "Ma gyakorlatilag nem vonhatók felelősségre" - fűzte hozzá.

Harmadik követelményként "a hatalmi ágak valódi szétválasztását" emelte ki, azt hangoztatva, hogy "az embereknek valódi hatalmat kell gyakorolniuk a bíróságok működése felett". Ezzel arra utalt, hogy az ellenzék éppen a hatalmi ágak szétválasztásának megszegésével vádolja a PiS-t. A kormánypárt szerint viszont éppen az adott törvények biztosítanák a megfelelő viszonyt a hatalmi ágak között, illetve erősítenék a fékek és ellensúlyok rendszerét.

A kormányfő beszédét követően a közmédia Andrzej Duda beszédét is sugározta. Az államfő megerősítette, hogy ő is fontosnak tartja az igazságügy megreformálását. Ugyanakkor a bejelentett vétót azzal magyarázta: nem írhatta alá a két törvényt, mert ezek szerinte az alkotmányosság érdekében változásokra szorulnak. Reményének adott hangot, hogy "lehetőleg rövid időn belül" az általa "javított" törvénytervezeteket a parlament jóváhagyja.

Duda délelőtt bejelentette: saját tervezeteit két hónapon belül terjesztené elő a szejmben.

Címlapról ajánljuk
Bejelentették a parlament végét Németországban, jöhet február 23-a

Bejelentették a parlament végét Németországban, jöhet február 23-a

Frank-Walter Steinmeier tartotta magát a kiszivárgott menetrendhez, és ennek megfelelően pénteken feloszlatta Bundestagot. Egyidejűleg hivatalosan is február 23-ra tűzte ki az előrehozott parlamenti választásokat. Az egyik döntés sem meglepetés, de az alkotmányban rögzítettek szerint szükség volt az államfő hivatalos nyilatkozatára.
VIDEÓ
Donald Trumpot saját szavazói oldozták fel, de 2025-ös verziója köszönőviszonyban sem lesz a korábbival

Donald Trumpot saját szavazói oldozták fel, de 2025-ös verziója köszönőviszonyban sem lesz a korábbival

A washingtoni Capitolium 2021. január 6-i ostroma után úgy tűnt, saját pártjában is kitaszítottá válhat Donald Trump, aki 2020-as választási veresége után csalást kiáltott. 2024 azonban Trump drámai és ellentmondásos visszatérésének éveként fog bevonulni a történelemkönyvekbe – nem véletlen, hogy a Time magazin 2016 után ismét az egykori ingatlanmágnást tette meg az év emberének, aki Ronald Reagan után második elnökként nemrég megkongathatta a Wall Street-i tőzsde nyitóharangját. Ám Trump első ciklusához képest jövőre komolyabb kihívásokkal fog szembenézni gazdasági, valamint bel- és külpolitikai fronton egyaránt, cserébe viszont a kormányában kisebb ellenállásba ütközhetnek a javaslatai hű szövetségeseinek és részletes terveiknek hála – bár ebből a szempontból a Kongresszus más tészta. Mi több, az amerikai gazdasági és médiaelit szintén másképp kezd viszonyulni hozzá, noha világszerte már többé-kevésbé kiismerték Trump működését, akit az örökségének bebiztosítása is foglalkoztathat második ciklusa során.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×