eur:
409.43
usd:
374.83
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre

Rekordméretű érdektelenség a francia választások első fordulójában

A választásra jogosultak 19,24 százaléka adta le vasárnap délig a szavazatát a francia nemzetgyűlési választások első fordulójában, míg öt évvel ezelőtt az első fordulóban 21,06 százalék szavazott délelőtt - közölte a francia belügyminisztérium.

A részvételi arány franciaországi viszonylatban alacsonynak számít, a felmérések szerint várhatóan rekordméretű lesz a távolmaradás.

Az egy hónappal ezelőtti elnökválasztás első fordulójában a választók 28,5 százaléka vonult az urnákhoz délig, urnazárásig 77,77 százalékos volt a részvétel, míg 2012-ben a nemzetgyűlési választások első fordulójában 57,22 százalék ment el szavazni, ami rekord alacsony érték volt.

A legkevesebben eddig Párizsban voksoltak, a fővárosban alig 11,68 százalékos volt délig a részvétel.

A kétfordulós nemzetgyűlési választáson, amelynek második fordulóját jövő vasárnap rendezik, mintegy 47 millió választópolgár a parlament eddig baloldali többségű alsóházának 577 képviselőjét választja meg öt évre.

Egy hónappal Emmanuel Macron elnökké választása után a felmérések szerint az államfő centrumpártja, a Köztársaság lendületben (LREM) elsöprő győzelmet arathat, ami elengedhetetlen reformprogramja, mindenekelőtt a munkajogi reform elindításához.

Az államfő délben adta le voksát az észak-franciaországi Le Toquet üdülővárosban. A szombaton nyilvánosságra hozott utolsó felmérések szerint pártja akár 400 helyet is megszerezhet az 577 fős nemzetgyűlésben a jövő vasárnapi második fordulóban. Az abszolút többséghez 289 hely szükséges.

Az 577 körzetben 7882-en mérettetik meg magukat. A biztos győzelemhez az első fordulóban 50 százalék plusz egy szavazatot kell elérnie egy jelöltnek. Ha egy körzetben ez senkinek sem sikerül, akkor a jövő vasárnapi második fordulóban minden, legalább 12,5 százalékot elért jelölt indulhat.

A köztársasági elnök egy évvel ezelőtt alakult centrummozgalma, az LREM a felmérések szerint 31,5 százalékkal végezhet az élen az első fordulóban, megelőzve a legnagyobb ellenzéki pártot, a jobbközép Köztársaságiakat, akik 22 százalékra számíthatnak a 17 százalékkal harmadik helyre várt, Marine Le Pen vezette Nemzeti Front előtt. A radikális baloldal 11,5, míg az eddig kormányzó szocialisták alig 8 százalékos támogatottsággal történelmi vereséget szenvedhetnek.

A fokozott terrorfenyegetettség miatt a választást rendkívüli biztonsági készültség mellett rendezik meg: a 67 ezer választókörzet körül 50 ezer járőröző csendőr és rendőr teljesít szolgálatot.

Címlapról ajánljuk

Horn Gábor: a tendenciák alapján az amerikai elnökválasztáshoz hasonló párharc lehet itthon is 2026-ban

A Republikon Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP 37, míg a Tisza Párt 36 százalékon áll a biztos pártválasztók között. A mostani felmérés alapján még a Mi Hazánk és a DK jutna be a parlamentbe, ha most vasárnap tartanák a választásokat. A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádióban elmondta: ha Orbán Viktor–Magyar Péter kérdéssé szűkül le a választás bő másfél év múlva, a többi párt nagyon nehéz helyzetbe kerülhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×