Infostart.hu
eur:
373.52
usd:
340.09
bux:
143065.66
2026. november 20. péntek Jolán
Nem lehet kizárni tagországot az EU-ból

Nem lehet kizárni tagországot az EU-ból

Nem létezik olyan jogi eszköz, amely egy uniós tagállam kizárásához vezetne – mondta Fóris György, a Bruxinfó elemzője a Times cikkére reagálva. A konzervatív brit napilap azt írta, Franciaország, Németország és másik 21 tagállam még az idén olyan ultimátumot intéz Magyarországhoz és Lengyelországhoz, amelynek értelmében vagy elfogadják a menekültek rájuk eső átvételi kvótáját, vagy távoznak az Európai Unióból.

„Jól látszik, hogy ez egy brit forrás és egy brit értesülés. Jóllehet egy tekintélyes brit lapról van szó, de mint tudjuk, a britek sohasem követték mélységeiben és részleteiben az EU működését, és ennek megfelelően vonnak le elsietetten konzekvenciákat is” - reagált a The Times cikkére Fóris György.

A Bruxinfó elemzője kijelentette:

egyáltalán nem létezik ilyen paragrafus és nincs ilyen jogi lehetőség.

„Még annak a lehetősége is, hogy valaki a saját önszántából ki akarjon lépni, csak a Lisszaboni Szerződés óta, vagyis 2009 óta létezik, korábban erre sem volt paragrafus. Így az utóbbinak legalább már megvan a rendezett, szervezett, levezényelhető módszere, de arra, hogy valakit kizárjanak, egyáltalán nincs forma” - részletezte Fóris György.

A szakember elmondta: az egyetlen lehetséges fellépés az eltérő utat követő tagország vagy tagországgal szemben a – sokat emlegetett – hetedik cikkely, aminek értelmében felvethető, hogy valamely ország vagy országok eltérnek az alapértékektől, az alapszerződésben rögzített elvektől.

Nem lehet kizárni tagországot az EU-ból

Fóris György közölte: „csak hosszú folyamatok után juthatnak el a döntéshozásig, ami egyébként kvázi egyhangú azok között, akik ebben az ügyben nem érintettek, és csak az nem szavaz, aki érintett.”

„Ha teljes körben egyetértés van abban, hogy egy tagország valóban súlyosan eltávolodott azoktól az alapoktól, amik alapján a szerződést és a szervezetet létrehozták, akkor fel lehet vetni bizonyos jogok korlátozásának a lehetőségét.

De itt is a maximum a szavazati jog elvesztése lehet, a tagságtól való megfosztás egyszerűen nem létezik jogi alapon”

- hangsúlyozta a Bruxinfó elemzője.

A The Times cikke név nélkül idéz egy magas rangú diplomáciai forrást, aki a hat alapító tagállam egyikét képviseli. A diplomata a lapnak azt mondta, hogy a két országnak "választania kell: vagy részesei az európai rendszernek, vagy nem. Az EU-t nem lehet zsarolni, az egységnek ára van”.

Az idézett diplomata közölte: az EU bízik abban, hogy az Európai Unió bírósága jóváhagyja a kvótarendszert, és akkor Magyarországnak és Lengyelországnak is tartania kell magát a döntéshez, ellenkező esetben "pénzügyi és politikai következményekkel egyaránt számolniuk kell". "Nincs többé kimaradási lehetőség, nincs többé olyan, hogy egyik lábunk bent, a másik kint. Ebben nagyon kemények leszünk" - idézi a diplomatát a brit lap.

Fóris György kijelentette: odaítélt, allokált kereteket visszavonni nem lehet.

„Arról lehet csak szó, hogy a készülő újabb programok esetében vonakodnak ezeknek az országoknak újabb kereteket megszavazni, és elsősorban arról lehet szó, hogy a következő hétéves keretköltségvetés vagy akár a következő éves költségvetés tételeinek konkretizálásakor a két ország pozícióit nem veszik figyelembe, gyengítik a helyzetüket” - közölte a Bruxinfó elemzője.

Hozzátette, hogy ezzel tulajdonképpen ezeknek az országoknak az alkupozíciója lehetetetlenül el, így kevésbé tudják érvényesíteni az érdekeiket.

„Ez elképzelhető ugyan, de

átfogóan és érezhető hatással leghamarabb elsősorban a 2020 utáni újabb hétéves keretköltségvetésben lehet”

- mondta Fóris György.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bodor Ádám a metróhosszabbításokról: azt szeretnénk, hogy folyamatosan legyenek ilyen projektek

Bodor Ádám a metróhosszabbításokról: azt szeretnénk, hogy folyamatosan legyenek ilyen projektek

A 3-as metró kétmegállós bővítése mellett már kiírták a kisföldalatti Rákosrendezőig tartó meghosszabbításának tervezési közbeszerzését. Emellett elkészült a 4-es metró Rákóczi–Thököly tengelyének tanulmányterve, és kiemelt fejlesztési irányként kezelik a Bajcsy-Zsilinszky úti villamosvonal megépítését is – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a BKK vezérigazgatója. Bodor Ádám kiemelte: az uniós forrásokat a fenntartható közlekedés és élhetőbb városi terek kialakítására használják fel.

Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést

Közel 250 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők a Magyarország 2027-es évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz a csütörtök délutáni határidőig. A kormánypárti képviselők kezdeményezik a Veritas intézet és a Magyarságkutató Intézet támogatásának csökkentését, az ellenzéki képviselők bevezetnék a 40 év feletti kétgyermekes édesanyákra is az adómentességet. A jövő évi költségvetés általános vitáját hétfő és szerda között, harmincórás időkeretben folytatta le a parlament.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Napirendre kerülhet Ukrajna csatlakozása a NATO-hoz, Putyin bosszút forral a Krími híd miatt – Háborús híreink pénteken

Napirendre kerülhet Ukrajna csatlakozása a NATO-hoz, Putyin bosszút forral a Krími híd miatt – Háborús híreink pénteken

Emmanuel Macron francia elnök szerint újra napirendre kell tűzni Ukrajna NATO-csatlakozásának kérdését, mivel az ország erős és jól felszerelt hadserege miatt a tagság kulcsfontosságú Európa biztonsága szempontjából. Az államfő a berlini csúcstalálkozó után beszélt erről, ahol az európai vezetők Donald Trump amerikai elnökkel és különmegbízottjaival is egyeztettek. Vlagyimir Putyin orosz elnök a kínai Sencsenben nyilatkozott a médiának arról, hogy Ukrajnának válaszolni fognak a Krími híd elleni támadásokra. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×