eur:
408.01
usd:
373.89
bux:
82400.87
2025. április 8. kedd Dénes

Putyin nyer Franciaországban?

A gazdasági kérdésekben várható nagy csata, ha Francois Fillon volt miniszterelnök és Marine Le Pen, a Nemzeti Front jelöltje küzd majd egymás ellen tavasszal az államfőválasztáson Franciaországban – véli az InfoRádió által megkérdezett Franciaország-szakértő.

A következő időszakban meg fog változni Marine Le Penről, a Nemzeti Front államfőjelöltjéről alkotott kép – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Szűcs Anita.

Szerinte Francois Fillon, a jobboldal államfőjelöltje ugyanis visszahozza majd a szélsőjobboldaltól a jobbközép szavazókat.

Szűcs Anita úgy véli: ha tavasszal az elnöki versenyben a két politikus küzd majd meg, akkor főleg a gazdasági kérdésekben várhatók nagy csaták.

"Fillonnak a programja három oszlopból áll. Az egyik a gazdasági liberalizációs program, a másik a társadalmi, a harmadik a külpolitikai program. Azt lehet látni, hogy nagyon fontos rész az oroszbarátság, oroszszeretet, ez lényegében a Nemzeti Front tematikájának átvétele. Az ottani szavazóbázis egy nagyon erős oroszbarát bázis".

Azt, hogy előtérbe került ez a „putyini vonal” sokan annak tudják be, hogy már készül Fillon arra, hogy ezeket a szavazókat megszólítsa vagy visszahozza a jobbközépbe.

"Másrészt ugyanez van a társadalmi programban, vagyis ott is szélsőjobboldali elemeket vesz át. Tehát Le Pennek nincs ott tere, tehát marad a gazdaságnak a tere, ami egy éles csatatér lesz" – ismertette Szűcs Anita.

„Semmi sincs Francois Fillon programjában, ami egy baloldalinak vonzó lenne”

Semmi sincs Francois Fillon programjában, ami egy baloldali francia számára vonzó lehet – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Szűcs Anita Franciaország-szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem docense azt követően, hogy vasárnap a volt miniszterelnök nyerte meg a francia jobboldal előválasztását, tehát államfőjelölt lett belőle.

Francois Fillon egy erős megszorítócsomaggal nyerte meg a jobboldal előválasztását, de nem szabad elfelejteni, hogy bejelentett egy 110 milliárd eurós gazdaságélénkítő programot is - mondta Szűcs Anita.

„Franciaországban egy dirigista gazdaságpolitika van: a kapitalizmus modell ebbe az irányba fejlődött, ahol az államnak nagyon nagy a szerepe a gazdaságirányításban – eltérően az angolszász modelltől. Lényegében azt látjuk a hidegháború után, hogy ez a fajta gazdaságpolitikai modell egyre rosszabbul szerepel. Ennek megvannak azok a mutatószámai, amit a szavazópolgár érez: a magas munkanélküliségen, a beruházások elmaradásán, a francia gazdaság lassulásán, gyenge növekedésén" - vázolta a Franciaország-szakértő.

"Nagyon nehezen állt talpra a válság után Franciaország, és tulajdonképpen ő a harmadik elnök a sorban, aki a gazdasági-liberalizációs programmal kampányol. A hidegháború után szinte minden állam strukturális-gazdasági változásokat eszközölt, kivéve Franciaország. Ott nem tették meg ezeket a lépéseket, és lényegében az elmúlt 20-25 év problémáját görgetik maguk előtt. Ezek a kampányígéretek megvoltak Chiracnál, megvoltak Sarkozynél. Hollande azt mondta, hogy neki megszorítások nélkül sikerül az élénkítést megcsinálnia."

Most elsősorban a közszférának az átszabása, a kiadások leépítése a szavazók számára arról szól, hogy ezt a gazdaságélénkítést meglépi végre valaki”

- mondta a Budapesti Corvinus Egyetem docense.

Ebbe a programba természetesen kódolva vannak a konfliktusok - tette hozzá a Franciaország-szakértő.

„Ez olyan szociális vívmány Franciaországban, ami a gondoskodó, jóléti államról szól, ami része a francia identitásnak. Tehát ez nem egy szakpolitikai kérdés alapvetően. Azt gondolom, hogy ezeknek a szociális vívmányoknak a támadása lesz az, ami számomra nagy kérdést jelent, az, hogy az elnökválasztások alatt hogy fogja ő tudni majd a baloldalt megszólítani” - fogalmazott Szűcs Anita.

Egy baloldali francia számára ugyanis Francois Fillon programjában semmi sincs, ami vonzó lenne – fogalmazott a Budapesti Corvinus Egyetem docense az InfoRádió Aréna című műsorában.

A baloldalnál egyelőre még kérdéses, ki lesz az államfőjelölt, a szavazást januárban tartják. Nem tudni, hogy azon az alig 4 százalékos tetszési mutatóval rendelkező jelenlegi köztársasági elnök, Francois Hollande elindul-e.

Az államfőválasztás első fordulója Franciaországban jövőre, április 23-án lesz, a második pedig május 7-én.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor: a vámoknak politikai hatásai is lesznek, ennek költségei a Trump-adminisztrációt terhelik

Csizmazia Gábor: a vámoknak politikai hatásai is lesznek, ennek költségei a Trump-adminisztrációt terhelik

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének munkatársa szerint Donald Trump amerikai elnök elődje, a demokrata Joe Biden protekcionista gazdaságpolitikáját viszi tovább, de átfogó kereskedelmi megállapodások helyett konfrontatív hozzáállással.

Elemző: a kiskereskedelem húzza idén a gazdaságot, az a kérdés, mennyire

Februárban az egy hónappal korábbihoz képest 0,6 százalékkal mérséklődött a kiskereskedelmi forgalom volumene, éves alapon azonban 3,3 százalékkal nőtt a forgalom – emelte ki a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett adatokat értékelve Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.04.08. kedd, 18:00
Palkovics László
a mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos
Újra megütötték a forintot

Újra megütötték a forintot

A vámháború miatt kibontakozó nemzetközi befektetői hangulat romlásával párhuzamosan gyengült hétfőn a forint. Délután azonban hirtelen fordulat következett be, napon belül az euróval szemben 4 egységnyi erősödést is mutatott a hazai fizetőeszköz, este azonban ismét megütötték, miután Trump újabb vámokkal fenyegette meg Kínát. A magyar gazdaság kilátásai is terítékre kerülnek a Portfolio következő befektetői klubján, ahol neves közgazdászok vitatják meg az aktuális világgazdasági fejleményeket, gazdaságpolitikai döntéseket, monetáris politikai irányokat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×