Horst Seehofer beszédében néppártként jellemezte a CSU-t, amely a polgári közép mellett képviseli a demokratikus jobboldal "néha nagyon fundamentalista gondolkodású, értékkonzervatív" szavazóit és a "nemzeti konzervatívokat is, akik igent mondanak Európára, de nem akarják feladni a nemzetet".

A CSU nem "klienspárt", amely csak bizonyos csoportok érdekeinek érvényesítésével foglalkozik, hanem egy "nagy politikai család mindenki számára", és Bajorországot egyedül kormányzó pártként "nem uralkodik, hanem szolgálja az embereket" - húzta alá Horst Seehofer.

A szombaton véget ért kétnapos kongresszuson egyhangúlag fogadták el A rend című alapprogramot. A 2007-es, Esélyt mindenkinek című programot felváltó dokumentumban a CSU a "jövőorientált konzervativizmus" pártjakét határozza meg magát.

Az új program legfőbb fogalma a kultúrák "kötőanyag" nélküli, konfliktusos - intoleranciához, gettósodáshoz és erőszakhoz vezető - egymás mellett éléseként jellemzett multikulturális társadalommal szembeállított német "vezető kultúra" (Leitkultur). A fogalom 10-szer szerepel a 42 oldalas dokumentumban, és a németországi "nyílt társadalom" mindennapi együttélésének a német nyelven, hagyományokon és értékeken, a vallásszabadságon és annak határainak tiszteletben tartásán, a rasszizmus, idegenellenesség és antiszemitizmus elutasításán alapuló formáját jelenti.

A CSU új programjában minden eddiginél határozottabban szembefordul a zsidó-keresztény alapozású európai kultúra megsemmisítésére törekvő, kizárólagos hatalmi igénnyel fellépő politikai ideológiaként értelmezett iszlamizmussal. Az iszlám hívei természetes módon szabadon gyakorolhatják vallásukat, de a többi között a nemek egyenlőségét tagadó és nyílt társadalom totalitárius társadalommá alakítására törekvő "politikai iszlámnak" - az iszlamizmusnak - nincs helye Németországban - áll a dokumentumban, amely szerint a CSU támogatja a "felvilágosult, európai iszlám" kialakulását.

A CSU a bevándorlással és a menekültüggyel kapcsolatban új programjában is rögzítette, hogy a sikeres integráció érdekében korlátozni kell a bevándorlók és a menekültek befogadását. A bevándorlásban a képzett, és a munkaerőpiacon keresett tudással rendelkező, valamint a némethez minél közelibb kultúrkörből származó emberek kiválogatására kell törekedni, a menekültügyben pedig nemzetközi együttműködéssel kialakított "kontingensek" befogadására. Kiemelték, hogy a menedékjog átmeneti időre vonatkozik, és a menekülésre késztető okok megszűnése után vagy a "vendégjoggal való visszaélés" esetén következetesen fel kell lépni azért, hogy a menekültek visszatérjenek hazájukba.

A CSU és az Angela Merkel kancellár vezette testvérpárt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) között továbbra sincs egyetértés a befogadható menekültek létszámának felső határának ügyében. A CSU szerint ki kell jelölni egy felső határt - Horst Seehofer pénteki kongresszusi beszéde alapján az eddigi követelésektől eltérően már nem pontosan, hanem csak "nagyjából" évi 200 ezer főnél kell meghúzni ezt a határt - , Angela Merkel és a CDU szerint viszont ilyen egyoldalú, nemzeti szintű intézkedésekkel nem lehet kezelni a nemzetközi menekültválságokat.

A vita miatt a CSU nem hívta meg kongresszusára Angela Merkelt, amire még nem volt példa, amióta a politikus 2000-ben átvette a CDU vezetését. Ez azonban valamennyi mérvadó elemző szerint nem a szakadék mélyülését jelenti.

A vizit elmaradása - amelyről a két pártelnök közösen, egyetértésben döntött - inkább annak tulajdonítható, hogy a CSU kongresszusán nemcsak az alapszervezetek által megválasztott küldöttek vesznek részt, hanem "egyszerű" párttagok is, akik általában a pártfunkcionáriusoknál kevésbé fegyelmezetten politizálnak, így előfordulhatott volna, hogy hangosan kifejezik nemtetszésüket Angela Merkel kongresszusi köszöntője közben, amit a CSU és a CDU vezetősége is mellőzhetőnek ítélt meg.

Horst Seehofer pénteki beszédében minderről azt mondta, hogy Angela Merkel látogatásának a befogadási plafon körüli vita miatt nem lett volna értelme, mert nem szabad "megjátszani" az egyetértést, a testvérpártok közötti konfliktus kivitele a kongresszus nyilvánossága elé pedig "durva politikai hiba" lenne.

Megfigyelők szerint Horst Seehofer ezzel elismerte, hogy súlyos hibát követett el, amikor a 2015-ös kongresszuson Angela Merkel köszöntője után felment hozzá a színpadra, átvette tőle a szót és több mint tíz percen keresztül szónokolt a többi között a felső határ és a nemzeti szintű intézkedések szükségességéről, miközben a kancellár kényszeredetten álldogált mellette.

Horst Seehofer pénteki beszédében azt is jelezte, hogy nem lenne tragédia, ha a felső határ ügyében nem sikerülne megállapodásra jutni. Mint mondta, az egyeztetés ugyan jól halad, de nem lehet garantálni, hogy sikerült közös álláspontot kidolgozni, "őszintétlen kompromisszumot" pedig nem érdemes kötni, és ha nincs egyetértés, akkor a "kellő tárgyilagossággal" vállalni kell, hogy a testvérpártok nézetei ebben az ügyben eltérnek - tette hozzá.