Infostart.hu
eur:
378.55
usd:
321.51
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza

Ennyit keresett tavaly Hillary Clinton

Ígéretéhez híven nyilvánosságra hozta adóbevallását Hillary Clinton amerikai demokrata párti elnökjelölt pénteken, amivel feltehetően nyomást akar gyakorolni a saját adóbevallásának közzétételét eddig elutasító republikánus párti vetélytársára, Donald Trumpra.

A bevallásból kiderül, hogy Hillary Clinton és férje, Bill Clinton volt elnök jövedelme 2015-ben kevesebb volt, mint egy évvel korábban: ketten együtt 10 millió 600 ezer dollárt kerestek, a 2014-ben bevallott 27 millió 900 ezer dollárral szemben. Jövedelmük a választási kampány kezdetekor kezdett jelentősen apadni. A házaspár 3 millió 600 ezer dollárt adót fizetett be 2015-ös jövedelme után az adóhivatalnak. Ez azt jelenti, hogy 34,2 százalékos adókulccsal adóztak.

Clintonék jövedelme alapvetően két forrásból származik: beszédekből és könyvírásból. Hatmillió-hétszázezer dollárt kerestek azzal, hogy különféle helyeken beszédeket, előadásokat tartottak, és 3 millió 100 ezer dollár folyt be a könyvek honoráriumából. Emellett Bill Clinton tanácsadói tevékenysége is hozott a konyhára, valamint a volt elnök évi kétszázezer dolláros nyugdíjra is jogosult. Clintonék egymillió dollárt adományoztak a Clinton Családi Alapítványnak - amely nem azonos a Clinton Alapítvánnyal -, valamint 42 ezer dollárral támogattak egy golffal foglakozó jótékonysági szervezetet is.

A 2015-ös adóbevallásával egyidejűleg Hillary Clinton nyilvánosságra hozta az elmúlt 39 évben befizetett adóinak összegeit is.

Nyilvánosságra hozták a demokrata párti alelnökjelölt, Tim Kaine és felesége adóbevallását is, ráadásul nem is csupán az elmúlt esztendőre vonatkozót, hanem az elmúlt tíz évben befizetett adóik összegét.

A virginiai szenátor és felesége, Anne Holton tavaly 313 ezer dollárt keresett és - mivel az Egyesült Államokban progresszív jövedelmadózés van érvényben - alig több mint húsz százalékos adókulcs szerint adóztak.

Donald Trump republikánus párti elnökjelölt eddig elhárította, hogy nyilvánosságra hozza az adóbevallását, arra hivatkozva, hogy az IRS (az adóhivatal) még nem zárta le a beadott dokumentumok vizsgálatát.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×