eur:
408.04
usd:
375.16
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre

Juncker békítené a törököket

Törökország jelenleg nem érett az EU-tagságra, de súlyos hiba lenne a csatlakozási tárgyalásokat megszakítani - mondta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az ARD német közszolgálati televíziónak egy interjúban csütörtökön.

"Nem gondolom, hogy segítene, ha egyoldalúan azt sugalmaznánk Törökországnak, hogy vége van a tárgyalásoknak" - mondta Juncker az ARD-nek. Egy ilyen lépés "súlyos külpolitikai hiba lenne" - tette hozzá.

"Törökország a mostani állapotában nem lehet az EU tagja" - jelentette ki. Különösen igaz lenne ez akkor, ha újra bevezetnék a halálbüntetést, amit török vezetők korábban kilátásba helyeztek. Ez a csatlakozási tárgyalások azonnali megszakítását jelentené - mondta.

Christian Kern osztrák kancellár előző este az osztrák közszolgálati médiának (ORF) azt mondta, hogy párbeszédet kezdeményezne az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsban (ET) a török csatlakozási tárgyalások megszakításáról. A kancellár azt mondta: nem látszik, hogy a tárgyalásokon történne előrelépés, és még évekig vagy évtizedekig "lehetetlen" lesz, hogy Törökország uniós tag legyen.

Kern a csatlakozási tárgyalásokat "diplomáciai fikciónak" nevezte. Úgy véli: nem látszik, hogy a tagfelvételi egyeztetéseken történne előrelépés. Szándéka szerint a tagfelvételi tárgyalások megszakítása téma lehetne az szeptember 16-án (Pozsonyban) tartandó EU-csúcson.

Az ORF-nek szerdán késő este adott interjújában elismerte: Törökország fontos partnere az uniónak biztonsági és védelmi politikai kérdésekben, valamint az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet elleni küzdelemben. Kérdésre válaszolva viszont azt mondta: utalnak arra jelek, hogy Törökországban diktatórikus kormányzás van, ezeket a jeleket pedig komolyan kell venni. Hozzátette, hogy mivel a török gazdaság állapota igen messze van az európai átlagtól, ezért a török tagságot gazdasági okokból is nehezen lehet jóváhagyni.

Ankara válaszul szélsőjobboldali retorikával vádolta meg a kancellárt. "Őszintén szólva, nagyon zavarónak tartom, hogy ez az álláspont milyen hasonlóságot mutat az európai szélsőjobboldaliak álláspontjával" - vélekedett az európai uniós ügyek török minisztere.

Az APA osztrák hírügynökségnek adott interjújában Hans Peter Doskozil védelmi miniszter is a Törökországgal folytatott csatlakozási tárgyalások leállítását szorgalmazta. Úgy véli: a bírók, az újságírók, a rendőrök és a katonák bebörtönzését látva Törökország a diktatúra felé halad.

Az ausztriai török tüntetések miatt az osztrák rendőrség fokozott figyelemmel kíséri a török csoportok tevékenységét - közölte Konrad Kogler belbiztonsági főigazgató. Tájékoztatása szerint egymás között rivalizáló csoportosulásokról van szó, az ő működésüket figyelik, és próbálják megakadályozni összetűzésüket.

A cseh szenátus és képviselőház több képviselőjét egyesítő Európai Kultúra Védelmének Platformja mielőbb párbeszédet kezdeményezne az ország törvényhozásának alsóházában az idén március 18-án kötött EU-török menekültügyi megállapodás visszavonásáról - közölte Zdenek Soukup, a platform alapítója, a kormányzó ANO (Igen) mozgalom képviselője.

A platformhoz tartozó képviselők egyebek mellett elutasítják a megállapodás részét képező, a török állampolgároknak nyújtandó uniós vízummentességet, valamint a Törökországban tartózkodó szíriai menekültek befogadását Európába.

"Elutasítjuk a menekültügyi kvótákat, a Törökországgal fennálló vízumkötelezettség eltörlését és az EU által ránk kényszerített további megállapodásokat is. Azt akarjuk, hogy Bohuslav Sobotka miniszterelnök kövesse a képviselőház akaratát" - mondta Soukup. Közlése szerint a platformnak 35 tagja van, akik több párthoz tartoznak. A cseh képviselőház 200, a szenátus 81 fős.

Egy isztambuli bíróság letartóztatási parancsot adott ki az amerikai emigrációban élő Fethullah Gülen hitszónok ellen, akit a kormány azzal vádol, hogy utasítást adott a múlt hónapban megkísérelt puccs végrehajtására. A török kormány még nem fordult hivatalos kiadatási kérelemmel az Egyesült Államokhoz, de a letartóztatási parancs ennek előjele lehet.

Recep Tayyip Erdogan török elnök ígéretet tett arra, hogy elvágják bevételeiktől a Gülen-mozgalomhoz köthető vállalkozásokat. Az üzleti szféra továbbra is az a terület, ahol Gülen hálózata még mindig a legerősebb - mondta Erdogan az elnöki palotában tartott beszédében, amelyet a török televízió élőben közvetített. Az elnök fogadkozott, hogy nem fog könyörületet tanúsítani a hitszónok érdekeltségébe tartozó szervezetekkel szemben. A török hatóságok eddig már átvettek egy bankot, több médiavállalkozást vettek állami kézbe vagy zárattak be, emellett számos üzletembert tartóztattak le azzal a gyanúval, hogy pénzzel támogatták a mozgalmat a puccskísérlet előtt.

Az elnök a mozgalommal kapcsolatban álló iskolákat, cégeket és jótékonysági szervezeteket "a terrorizmus fészkeinek" nevezte a beszédében.

Az Anadolu hírügynökség csütörtöki jelentése szerint a török alkotmánybíróság két tagját, Alparsalan Altant és Erdal Tercant, akiket korábban őrizetbe vettek a puccskísérlettel összefüggésben, elbocsátották tisztségükből.

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×