„Valószínűsíthető volt, hogy nem tudják Trump jelöltségét megakadályozni. Az rendhagyó, hogy voltak fújolások, illetve kezdetben volt egy gyenge kísérlet arra, hogy úgynevezett népszavazást kérjenek a tagállamok, de nem jött össze a szükséges hét tagállam támogatása. Ez mindössze azt jelzi, hogy a Republikánus Párt – ugyanúgy, mint az amerikai társadalom – rendkívül megosztott” - véli a szakértő.

Hozzátette: „nagyon sok republikánus, korábbi vezető nem ment el – köztük Mitt Romney és a két volt elnök Bush –, ami azt jelzi, hogy a Republikánus Pártnak elsősorban az elitje – vagy inkább ismertje – nem igazán áll a jelöltje mögé. Továbbá az is sokatmondó, hogy a korábbi nagy pénzügyi támogatók közül is többen távol maradtak.”

A szakértő úgy véli, nem lesz egységes a párt Donald Trump mögött.

„Mert azok az üzenetek, amiket eddig megfogalmazott – és amelyek nagyon sok embert, akár teljes társadalmi csoportokat vagy faji csoportokat nagyon súlyosan érintettek – nagyon nehéz lesz semmissé tenni” - indokolta.

„Azt hiszem, hogy ideológiailag sem tudják megemészteni sokan a republikánus oldalon Trump jelöltségét. Ők két dolgot tehetnek. Az egyik az, hogy távol maradnak a választáson – ez lenne a rosszabb a republikánusoknak. A másik lehetőség az, hogy elmennek szavazni – és igaz, hogy nem szavaznak Trumpra, vagy akár Hillary Clintonra szavaznak –, de a republikánus kongresszusi képviselőikre, szenátorukra voksolnak” - vázolta a lehetőségeket Magyarics Tamás.

A szakértő elmondta, hogy a Donald Trumpról szóló, kicsit világvége hangulatú cikkeket és szenzációhajhász címeket kicsit szkeptikusan fogadja, mert nemcsak Donald Trumpról van szó, hanem általában az elnökségről.

„Az elnök egy rendkívül bonyolult gépezetnek az egyik része, persze nyilvánvalóan az egyik legfontosabb, vagy talán a legfontosabb része. Azt viszont mindenképpen látni kell, hogy rendkívül bonyolult érdekviszonyok vannak, és a döntéshozatal ugyancsak nem egyszemélyes. Neki kell vállalni a döntést végső soron, de adott esetben biztonságpolitikai kérdésekben a Külügyminisztériumtól kezdve a Pentagonig és az Energiaügyi Minisztériumig sok mindenki érintett” - fejtette ki az Amerika-szakértő.

„Tehát az, amit a kampányok során mondanak a politikusok, és az, amit később a hivatalban meg tudnak tenni, nem mindig fedi egymást” - összegezte.

Magyarics Tamás úgy véli, hogy abban az esetben, ha Donald Trump lenne az Egyesült Államok elnöke, akkor elképzelhető, sőt, biztosan lennének bizonyos változások az amerikai külpolitikában, de 180 fokos fordulatokra nem lehet számítani. Valószínű az is, hogy a jelenlegi nagyon markáns nézetek közül nagyon sokat tompítanának.

„Ráadásul valószínűleg hivatalba lépve Donald Trump kicsit másképp látná a helyzetet. Főleg azért, mert jelen pillanatban az elnökjelöltek még nem kapják meg az egyes hírszerzési és egyéb jelentéseket. Barack Obama 2008-ban, miután elnökké választása után elkezdte kapni ezeket a jelentéseket, azt mondta, nagyon sok mindent másképp lát, mint korábban” - mondta az Amerika-szakértő.