Infostart.hu
eur:
385.33
usd:
332.05
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv

Döntött a Hágai bíróság: Kínának nincs történelmi joga a dél-kínai-tengeri területekhez

Kínának nincs történelmi joga a dél-kínai-tengeri területekhez, és így ahhoz sem, hogy igényt tartson az ott található nyersanyagok kitermelésére - mondta ki ítéletében az Állandó Választottbíróság kedden.

Hágai székhelyű bíróság kedden hirdette ki annak a nemzetközi eljárásnak az eredményét, amelyet a Fülöp-szigetek kezdeményezett a Kínai Népköztársaság dél-kínai-tengeri területi követeléseinek megkérdőjelezésére.

A bíróság kimondta, hogy Kína nemzetközi törvénybe ütköző módon megsértette a Fülöp-szigetek szuverenitását azzal, hogy a szigetországhoz közeli zátonyokon terjeszkedik, vitatott területen halásznak - megzavarva és korlátozva ezzel a Fülöp-szigeteki halászatot - és nyersanyag-kitermelést folytat. A nemzetközi szerződések megsértése mellett tevékenységével állandó és visszafordíthatatlan károkat okozott több korallzátony ökoszisztémájában. A mesterségesen feltöltött szigetek pedig nem növelik a tengerészeti övezetet - tették hozzá.

Hangsúlyozták, hogy a Fülöp-szigetek partvonalától számított 200 tengeri mérföldes körzetbe eső szigetek, zátonyok, homokpadok nem tartoznak Kína gazdasági övezetébe.

A döntés hivatalosan érvényteleníti azt a - környékbeli és távolabbi országokat is zavaró - területi igényt, amelyet Kína kilenc vonallal határolt be a Dél-kínai-tengeren, és történelmi hivatkozásokkal követel magának.

A bíróság azt is megjegyezte, hogy noha a kínai hajósok és halászok - a szomszédos országok lakosaihoz hasonlóan - történelmi idők óta éltek a Dél-kínai-tenger szigetein és használták őket, nincs bizonyíték arra, hogy Kína a történelem folyamán kizárólagos ellenőrzése alatt tartotta volna a területet vagy azok erőforrásait.

Fülöp-szigetek 2013 januárjában fordult az hágai bírósághoz a megoldhatatlannak tűnő tengeri területi viták rendezésének elősegítése és a kapcsolódó jogi kérdések tisztázása céljából.

Manila panaszait az ENSZ Tengerjogi Egyezményére (UNCLOS) alapozva fogalmazta meg, amelyet mindkét ország, a Fülöp-szigetek és Kína is ratifikált. Álláspontja szerint e nemzetközi szerződés kizárja Kínának a dél-kínai-tengeri területekre kivetett igényét.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×