eur:
410.89
usd:
392.21
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér

Szerdától Theresa May az új brit kormányfő

Szerdán veszi át Theresa May brit belügyminiszter a miniszterelnöki tisztséget David Camerontól.

Cameron hétfő délután a Downing Street-i miniszterelnöki hivatal előtt tett rövid nyilatkozatában bejelentette, hogy kedden elnököl utolsó kabinetülésén, szerdán még ő vesz részt a képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok hetente esedékes alsóházi félóráján, utána pedig a Buckingham-palotába, a királyi család első számú londoni rezidenciájára hajtat, ahol hivatalosan felajánlja lemondását II. Erzsébet királynőnek.

Hozzátette: e menetrend alapján szerda estig új miniszterelnöke lesz az Egyesült Királyságnak, Theresa May személyében.

Az ilyen esetekben szokásos protokolláris eljárás alapján Cameron szerdán elmondja az uralkodónak, hogy Theresa Maynek a kormányzó Konzervatív Párt alsóházi frakciója nagy többséggel bizalmat szavazott, és ennek megfelelően ő Mayt tartja a legalkalmasabbnak arra, hogy átvegye a kormány irányítását.

Cameron távozása után közvetlenül Theresa May is felkeresi a királynőt, aki formálisan megbízza őt a kormányalakítással.

Theresa May négy és fél évvel a 90 esztendős uralkodó trónra lépése után született, és ő lesz II. Erzsébet királynő tizenharmadik miniszterelnöke; az első Sir Winston Churchill volt.

May lesz egyben az Egyesült Királyság második női miniszterelnöke a három éve elhunyt Margaret Thatcher után.

David Cameron hétfő délutáni bejelentésének előzményeként, néhány órával korábban visszalépett a kormányzó brit Konzervatív Párt vezetőválasztási kampányának egyik jelöltje, Andrea Leadsom energiaipari államtitkár, így Theresa May maradt az egyetlen jelölt a párt vezetői tisztségére és a miniszterelnöki posztra.

A Konzervatív Párt élére azért kellett új vezetőt választani, mert David Cameron, a párt jelenlegi vezetője a brit EU-tagságról június 23-án tartott népszavazás másnapján bejelentette távozási szándékát.

Cameron - aki 2005 óta vezette a Konzervatív Pártot, és 2010 óta miniszterelnök - a bennmaradás mellett kampányolt, ám a brit választók többsége arra szavazott, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az Európai Unióból.

Az utódválasztási folyamat első szakaszában a Konzervatív Párt alsóházi frakciója jelölte ki többfordulós szavazássorozattal a lehetséges két jelöltet az öt induló közül. Theresa May kapta messze a legtöbb voksot, a második helyre az utolsó fordulóban Andrea Leadsom került. May 199, Leadsom 84 szavazatot gyűjtött a döntő frakciószavazáson.

Andrea Leadsom hétfőn közölte, hogy nem kíván részt venni a vezetőválasztási folyamat következő szakaszában - amelyben a párttagok választottak volna kettőjük közül új vezetőt -, és Theresa May "azonnali" miniszterelnöki kinevezését támogatja. Kijelentette: a jelenlegi "kritikus időszakban nagyon nem lenne kívánatos" a kilenc hétig tartó választási kampány.

Andrea Leadsom arra utalt, hogy az eredeti tervek alapján szeptember 9-éig tartott volna a kampány, amelynek végén a 150 ezer regisztrált párttag választotta volna meg a Konzervatív Párt új vezetőjét.

Korábban Boris Johnson, London előző polgármestere, a Brexitet, vagyis a kilépést pártoló népszavazási kampánytábor egyik frontembere tűnt biztos befutónak, ám a Brexit-párti kampánystáb másik vezetője, Michael Gove igazságügyi miniszter - aki előzőleg azt mondta, hogy nem indul az utódválasztási versenyben - az utolsó pillanatban Johnson ellen fordult, és bejelentette, hogy mégis pályázik. Gove e döntése után Boris Johnson hatalmas meglepetésre bejelentette, hogy ő viszont nem indul a Konzervatív Párt vezetői tisztségéért, és így a miniszterelnöki posztért sem.

Gove az utóválasztási folyamat frakciószavazási szakaszában kiesett, így Theresa May és Andrea Leadsom maradt versenyben, egészen Leadsom hétfői visszalépéséig.

Az ellenzéki pártok hétfőn azt követelték, hogy Theresa May írjon ki új parlamenti választásokat, May azonban ezt határozottan elvetette.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×