Infostart.hu
eur:
378.57
usd:
321.64
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza

A Brexitről tárgyalt Merkel és Obama

Barack Obama amerikai elnök szombaton kérte Angela Merkel német kancellárt, hogy a britek EU-ból távozása, a Brexit után az EU és Nagy-Britannia között legyen "szoros kapcsolatrendszer", s egy ehhez vezető "rendezett átmenet".

Erről egy amerikai tisztségviselő beszélt, beszámolva a két politikus megbeszéléséről, melyet a varsói NATO-csúcs keretében folytattak. Beszámolója szerint a rendezett átmenet szükségességét mind Merkel, mind Obama fontosnak nevezte, s abban is egyetértettek, hogy a transzatlanti közösség szempontjából a legjobb megoldás az lenne, ha az EU és Nagy-Britannia között sikerülne megőrizni egy szorosan integrált kapcsolatrendszert.

Francois Hollande francia államfő viszont kis iróniával reagált varsói sajtóértekezletén a Brexit kapcsán elhangzott amerikai tanácsokra. "Mindig is baráti jellegűnek tartom, amikor Obama elmondja nekünk, hogy mit is kell tennünk Európa érdekében. Így hát én is, ugyanilyen baráti jelleggel azt tanácsolnám az amerikaiaknak: ők meg jól válasszanak, ha eljön a pillanat" - mondta Hollande a novemberi amerikai elnökválasztásra célozva. "Ugyanis mind a Brexit-kampányban, mind az amerikai elnökválasztási kampányban gyakran ugyanazokat az érveket halljuk" - tette hozzá, a republikánus elnökjelölt, Donald Trump populista nézeteire utalva. Aggodalmát fejezte ki, hogy az őszi elnökválasztás nyomán esetleg megkérdőjeleződhet az Egyesült Államok és Európa közti szoros kapcsolat.

Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×