Infostart.hu
eur:
379.23
usd:
321.65
bux:
131247.93
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid

EB: van még mit tenni a romaintegrációban

Az Európai Unióban a kedvező fejlemények ellenére valamennyi téren sok még a teendő a romák integrációja terén, az oktatástól kezdve egészen a lakhatás vagy a foglalkoztatás ügyéig - írta idei helyzetértékelésében az Európai Bizottság.

A kedden közzétett jelentés első ízben nyújt áttekintést arról, hogy az EU tagállamai milyen intézkedéseket tettek a Tanács 2013-ban elfogadott ajánlása óta, amely előírta számukra, hogy dolgozzanak ki nemzeti roma integrációs stratégiákat a romák oktatáshoz, foglalkoztatáshoz, egészségügyhöz és lakhatáshoz való jobb hozzáférésének előmozdítása érdekében.

A jelentés szerint az unió országaiban beruházásokat hajtottak végre az oktatásban: a tagállamok többsége a kisgyermekkori neveléssel és gondozással, a korai iskolaelhagyással, az inkluzív oktatással és a személyre szabott támogatással kapcsolatos intézkedésekről számolt be. A munkahelyi kirekesztéssel szemben azonban egyelőre túl kevés intézkedés történt, és 2015-ben is folytatódott a romák kényszerkilakoltatása, anélkül hogy bármilyen alternatív lakhatási lehetőséget kínáltak volna számukra.

A tagállamok az utóbbi időben hatékonyabban állították a társadalmi integráció szolgálatába az uniós alapokat: ezek a források nagyban hozzájárultak a marginalizált közösségek társadalmi befogadását célzó intézkedésekhez, a hátrányos helyzetű városi térségek rehabilitációjához és a humán tőkébe való befektetésekhez. Emellett sikerült szorosabb együttműködést kialakítani a civil társadalommal és a helyi hatóságokkal, s a nemzeti roma kapcsolattartó pontok egyre nagyobb szerepet játszanak az uniós pénzek hatékony felhasználásában.

Az értékelésben ugyanakkor rámutatnak, hogy bár a tagországok számos területen haladást értek el, további erőfeszítésekre van szükség, például a megkülönböztetés tilalmáról szóló jogszabályok érvényesítése, az oktatás és a lakhatás területét érintő szegregáció megszüntetése, a kényszerkilakoltatások megelőzése érdekében. "A diszkrimináció elleni küzdelem nagyobb politikai elköteleződést és hosszú távú koncepciót igényel a tagállamok részéről" - szögezte le a bizottság.

"A romák társadalmaink és Európa szerves részét alkotják. Ez a jelentés kellő időben figyelmezteti a tagállamokat arra, hogy nagyobb politikai elszántságot kell tanúsítaniuk, és végre kell hajtaniuk az európai roma közösségek integrációval kapcsolatos kötelezettségvállalásaikat. A tagállamoknak maradéktalanul ki kell használniuk a rendelkezésükre álló szakpolitikai, jogi és pénzügyi eszközöket annak érdekében, hogy egyenlő esélyeket és befogadó megközelítést biztosítsanak a romák számára" - hangsúlyozta Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke a dokumentum bemutatásakor.

"Még valamennyi téren sok a teendőnk a romák integrációja érdekében, az oktatástól kezdve egészen a lakhatásig vagy a foglalkoztatásig. Tavaly néhány kedvező fejleményt könyvelhettünk el, különösen az oktatás területén, ugyanakkor néhány tagállamban továbbra is tapasztalható a roma gyermekek szegregációja" - közölte Vera Jourová igazságügyért, fogyasztóvédelemért és esélyegyenlőségért felelős uniós biztos.

Címlapról ajánljuk
Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt
Kormányinfó

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszolt.

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×